Két kép darabjai szétszóródtak a történelemben - végre rájuk akadtam. Összerakni őket azonban nehéz: túl sok alakot jelenítenek meg.
Az egyik halomban férfiak képei:
- három hősszerelmes, kíváncsi csellengő: jártukban-keltükben eszmék és nők után kajtatnak, de egyikben sem lelik örömüket;
- két bukott népvezér: végső tanulságként rádöbbennek, hogy csak az erővel lehet a tömeget irányítani - ha észreveszik a gyengeségüket, azonnal felülkerekedik rajtuk az irigység;
- két igazi kényúr: belátják, hogy az élet rövid, ezért az egyik halhatatlanságra törne; a másik - eszmét és érzelmeket száműzve - minden pillanat gyönyöreit akarja kihasználni;
- egy tudós, ki csillagok közt keres igazságot, míg idelenn, a földön nem látja meg a hazugságot;
- s végül két igazán fura figura: egy finnyás, rozzant aggastyán, és egy földre szállt planéta.

A másikban nők:
- négy feleség: három mindenre képes a férjéért, de az egyik elég gyorsan más karjában vigasztalódik; egy másik nem mindenre képes a férjével szemben, és más karjában sem vigasztalódik; a harmadiknak a férje becsülete, a negyediknek a megélhetése a legfőbb gondja;
- három úrilány - az egyik úgy viselkedik, akár egy prostituált, a másik kékharisnya; a harmadik szívét kulcsra zárja akaratos apja;
- egy finom lelkű kéjnő, majd egy hoppon maradt asszony - s végül egy forradalmár, ki szexért vívna kardon.

Az egyik töredéken kisgyerek - egy másikon csak a hiánya lehet.
Végül előkerült egy másik fénykép is: rendkívül erős egyéniség néz le róla, mintha ő irányítaná az eseményeket: egész lénye gyűlölettől és bosszúvágytól szikrázik. Az ember megborzong, ha csak rátekint.

A két kép együttesen egy irodalmi művet ábrázol:

1 pont - a mű írója és címe

10 pont - a férfiak és nők párosítása; indulási helyük meghatározásával