ROVATOK

FELADVÁNYOK

BETŰTÉSZTA

ASSZOGRAMMA

JÁTÉKOK

KVÍZJÁTÉK

FÓRUM

REGISZTRÁCIÓ

A mai nap képe

nap képe

Küldj be te is képet!
Képeslapküldés

Keresés az oldalon:

Friss fórum:
Játékok (1217)
Szívből szóló versek (1138)
Feladványok (17343)
játékos javítás (1665)
Hónap feladványa (687)
Választás 2022 (334)
Segítséget kérek, köszönöm (2473)
ma történt (1936)
Tőlem Nektek (12394)
csak úgy.. (4533)
A nap képe (3885)
Betűtészta (2978)
asszogramma (1845)
Nyomasevics Bobacsek (1166)
A hét kérdése (2023)

 > Még több fórum

A hét kérdése:

Jelentkezz be a heti kérdéshez!

 > régebbi kérdések
 > kérdés beküldés

Legolvasottabbak:
IQ teszt
Egy angliai egyetem kutatásai
Varázsgömb
Hipnózis
Agyscanner

DigitalAge >> Fórum >> Assistance

Szívből szóló versek

Sorrend:  
Időzóna:
Méret:

Hirdetés

Lapozás:  
1/38


 
grisenyka

2024.05.30 10:36  | | 754728.

Szálinger Balázs: Semmi sincsen, mi


Semmi sincsen, mi ne lett volna már egyszer,
Csak mindíg újabb betyárokkal verekszel,
Édes állam, s ahova el nem érsz,
Ott más a szív, a fegyver és az ész.


Magasra nőttél, harcolsz villámmal, jéggel,
Vándormadár jön, ágaid veri széjjel,
S a gyökered jó ember sose látta:
Leér az éjszakás rablóvilágba.


Semmi sincsen, mi ne lett volna már egyszer,
Mindíg kizöldülsz, és mindíg megbetegszel.
De állsz, s míg állsz s törzsed vastagodik:
Ereidben álmodunk valamit

 
 
grisenyka

2024.05.30 10:22  | | 754726.

Orbán Ottó: A dán királyi főszámvevő jelentése a Fortinbras & Fortinbras cég átvilágításáról

az a legleverőbb hogy lehetett volna belőlük akár egy jó kezdőcsapat is
jó időben született újszülöttek
egy új történet első mondatai
a tiszta lap amelyen nem dereng föl a diktatúra vízjele
nem lettek sem azok sem ezek
rókafiak nyomakodtak elő a rókalyukakból
rókaagyakba való eszmékkel
hogy a történelmet gólra játsszák
a vesztest pedig a legjobb sárba taposni
akkor legalább nem sokat pofázik
rendőrállamban nőttek föl
szabadságnak azt gondolták hogy mától fogva a rendőr nekik tiszteleg
a népről meg azt hogy vasreszelék
melyet egy mágnesvassal állíthatnak át a megkövetelt irányba
a fiatalság mindig a menny küldötte
kivéve azt amikor nem
kivéve azt amikor az ördög megvakítja
hogy ne lásson mást a folyó vizében
csak önnön tükörképét mint a magába szerelmes Narcissus
Dánia dán föld mindig is az volt mindig is az lesz
az államgép rohad valami bűzlik
valami elveszett a vissza nem térő esély
polcról lopott koronát olcsón megszámítunk
a szellem páncélja új a módszer a régi
ahogy a végkifejlet is
szerteszét a színen hullák számolatlanul gyümölcshéj kutyaszar megégett könyvlapok

 
Tucatka

2024.04.15 10:40  | | 754569.

Baranyi Ferenc: Magyarok

Nem balsors tép. Ne ámítsuk magunkat.
Saját balfácánságunk karma tép.
Akárhogy is színezzük át a múltat:
a tónus főleg miattunk sötét.

Az nem lehet, hogy annyi szív hiába
onta vért – írta szózatos Mihály.
Sajnos, lehet. Eltékozolt csatákra
vádlón vetül sok-sok fölös halál.

Hősiességnek lelkes maflaságot
beállítani itt mindig divat.
Bolond virtus a falnak-rohanás ott,
hol bonthatókká málltak a falak.

S ha volt is néhány hű kebel, amely nem
balgán hevülve szolgálta honát,
azt látja, szellemként ha visszalebben,
hogy népe sorsa egyre mostohább.

Szemléli az ország fölött suhanva
hazája halmozódó szennyesét,
és felzokogja a mennyboltozatra:
ezért volt annyi áldozat? EZÉRT?

Ezért a csúnyán elprédált jövőért,
átmázolt múlttól bűzlő jelenért,
melyben erény a dölyfös eszelősség
s a tehetségtelenség nyer babért?

(Midőn ezt írtam, szürke volt az égbolt,
harcom feladni volna számos ok,
legyinthetnék lemondóan: elég volt!
De nem tehetem. Még költő vagyok.)

 
cavalier1

cviki57 (754541) |2024.04.03 23:20  | | 754543.

Igen.

a milyen mi mennyi mi

ki

kinek mije de


a legszebb vers egy uncia

arany

petőfi puncija de


Most akkor a szerzőnő nagyon menő, és hasra kell esni előtte minden haladárnak? És hát Pressernek meg is kellett zenésíteni. Ibolya persze szépen elénekelte.

 
cviki57

cavalier1 (754529) |2024.04.03 21:20  | | 754541.

A Petőfis versszakra gondolsz, Petőfinek is volt, de anatómiailag nem az ő testében:-))!

 
cavalier1

cavalier1 (754526) |2024.03.31 17:34  | | 754529.

Ez egy feladvány. A kérdés a megtalált versszakra vonatkozik.

 
grisenyka

2024.03.31 16:46  | | 754528.

Pilinszky János: Azt hiszem
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.

Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés nélkűl.

Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.

 
cavalier1

2024.03.31 13:38  | | 754526.

a milyen mi mennyi mi

ki

kinek mije de



kultúrember ír ilyet?




Erdős Virág

A legszebb vers


balatonfüredi emlék



férfimunka lány-öröm:

a legszebb vers a

káröröm


a legszebb vers egy régi rózsa-

lugas árnyán írott

próza


vár állott most gomba nő

a legszebb vers egy

ronda nő


a legszebb vers egy uncia

arany

petőfi puncija de


minden süket dumán túl

a legszebb vers a

dunántúl


messze zengő szép szava

sok hegye és egy

tava


kizárásos alapon

a legszebb vers a

balaton


bezárt bazár és tárt kebel

a kishajók közt egy

rebell


a legszebb vers egy nyári esten

ringó név a

hajótesten


katamarán vagy kalóz

a legszebb vers a

"Gyed Maróz"


a legszebb vers a vérfagyi

a csolnakázó

dédnagyi


egy strandpokróc a romokon

alvó szegek a

homokon


jönni-menni szandi nélkül

összebújni

randi nélkül


becuccolni bárhova

a legszebb vers egy

szálloda


egy dakszliját mosó masa

egy döglött hal

fehér hasa


vonatfütty és dudaszó

a legszebb vers egy

csunya szó


a legszebb vers a parti nagy

zuhé s talaj-

menti

fagy


még zöldfülű de már dilis

a legszebb vers az

április


a legszebb vers mi volna más

egy kisebb vízbe-

fulladás


plusz: törölközés száradás

a legszebb vers csak

ráadás


a legszebb vers hogy amore

rabindranath tagore


emlék-fák közt

élő ház


a legszebb vers a

Szívkórház


nagylabor és EKG

(a legszebb dal a békáké)


a legszebb vers a szüreten

tartózkodni füreden


hajnalig egy darab pólón

búcsúzkodni

lenn a mólón


elvegyülni kiválni

még egy strófát kivárni...


a legszebb vers csak ígéret majd

elválik hogy

mivé lett de


lelle int s én úgy hiszem

fogamban tartva

átviszem


mert rendbe' van hogy szép vagyok

a legszebb vers nem

én vagyok


a legszebb vers nekem te vagy

szeress örökké el

ne hagyj

 
grisenyka

2024.03.09 17:14  | | 754407.

Nemes Nagy Ágnes: Félelem

Szeretlek. Nincs rá szó, nincs mozdulat.
A rémülettől görcsösen szeretlek.
Elsorolom, hányféle iszonyat
vár rám és rád, már arcunkba merednek.

Csak sorolom, csak számolom naponta,
hörögtető álomból riadok,
készülődöm még iszonyúbb koromra,
simogatom sovány, meleg karod –

Kint söröztünk az aquincumi kertben,
réteges emlék, gyönge, őszi ég,
elmotyogtam egy gyerekkori versem:
„Sárgult a lomb, de nem hullott le még”,

sárgul a lomb és minden perc utolsó,
illir táncosnő köldökét riszálja,
a gyom között latin szabásu korsó,
biciklit hirdet kétméternyi tábla,

langyos a lég, a füst is tündököl,
a vonaton szöllő-szagú kosár,
a sűrű illat hajunkra ömöl,
csordultig érett, s szétbuggyant a nyár –

Hét esztendeje szeretlek, szerelmem,
fordíts egyet a Göncöl-szekeren
szólj a világnak, mondd, hogy lehetetlen –
s maradj velem.

 
grisenyka

cviki57 (754398) |2024.03.07 21:32  | | 754399.

Kedves Cviki!
Sajnos mindkettőben igazat kell adnom neked.
Már többször elolvastam - és éppen elgondolkodtam rajta, hogy javítsam-e.
Most találtam rá a versre Koncz Zsuzsa hallgatása közben - és az első helyről bemásoltam, ahol rábukkantam. Elnézést érte.

Igen, a jövő elkezdődött.

Koncz Zsuzsa előadásában

 
cviki57

2024.03.07 21:13  | | 754398.

Grisenyka kedves!
Nem hagy nyugton ez a vers.

1975-ben írta!!!

A PIM elektronikus gyűjteményében a tengeralattjáró két t-vel íratott, így vélem helyesnek (máshol is, ugyanakkor több helyen olvasható elírással).

Itt a kötet, amelyben először megjelent:
https://opac.dia.hu/record/-/record/PIMDIA30923

Mondóka
semleges vizek mélyén
embertelenül
atomhajtású tengeralattjárón
embertelenül
elektronikus-agyak számítják ki
embertelenül
a pontos és igaz jövendőt
embertelenül
hogy milyen lesz majd a föld
embertelenül
1975


Nem ezért nem hagy nyugton.

1972: Robert Merle: Malevil
A Római Klub hetvenes évekbeni, környezeti károkkal kapcsolatos figyelemfelhívásai,
Aurelio Peccei, a Római Klub akkori elnöke nálunk 1984-ben megjelent könyve: Kezünkben a jövő.

Egy hónapja az ENSZ öt évenként szokásos jelentése alapján nálunk e mondatot reptette minden oldal: a jövő vagy zöld lesz, vagy nem lesz.
A The Gardien részletesebb cikke:
https://www.theguardian.com/environment/2024/jan/31
/raw-materials-extraction-2060-un-report

A kérdésem csupán az: mikor kezdődik a jövő?
Érzésem szerint már elkezdődött.

 
grisenyka

2024.03.07 12:53  | | 754397.

Kányádi Sándor: Mondóka

semleges vizek mélyén
embertelenül
atomhajtású tengeralatjárón
embertelenül
elektronikus agyak számítják ki
embertelenül
a pontos és igaz jövendőt
embertelenül
hogy milyen lesz a föld
embertelenül

 
grisenyka

bolnyi (754233) |2024.01.27 15:19  | | 754235.


 
bolnyi

2024.01.27 13:44  | | 754233.

Falu végén kurta kocsma

Telepszegleten szeszelde
csermely mellett elhelyezve,
benne kedve tetszelegne,
teszem fel, nem esteledne.

Egek rendre estelednek,
erek, berkek csendesednek.
Dereglye sem megy keresztbe,
hever e fekete csendbe.

Szeszelde bezzeg nem csendes,
zeng-peng benne zene rendes.
Szesz ereje szerteterjed,
embereknek kedve gerjed.

Hej, menyecske, kedves lelkem,
erjedt hegylevet kell nyelnem!
Legyen hetven esztendeje,
de meg heves szesz ereje!

Zenemester, sebesebben!
Kerekedett fene kedvem.
Keresetem szerteverem,
lelkemet meg eltemetem.

Megjelennek rendelettel:
csendesebben kedvetekkel!
Telep feje heveredne,
esetleg elszenderedne!

Legyen vele beste lelke,
te meg eredj fene helyre!
Zene zengjen, szedte-vedte,
pendelyemnek lehet veszte!

Esmeg mennek, reteszt vernek:
Legyenek csendesek kendtek!
Szentek lelke legyen velek,
kedves egyetlenem beteg.

Feleletet egy meg nem tett,
berekesztnek szesznyeletet.
Zene menten befejezve,
s szertemennek csendesedve.

 
grisenyka

2024.01.20 18:44  | | 754208.

Vörösmarty Mihály: Pipiske

Pipiske, aki vagy,
Miért oly gőgösen,
Hogy tőled a világ
Nem szinte idegen?

Hogy megdicsérgetik
Parányi lábaid,
S egyűgyű kebeled
Fehér hullámait?

S minő badar beszéd
Arcod rózsáiról!
Hol, mint rebesgetik,
A szépség papja szól.

Igaz, te nem vagy rút,
De, gyöngyöm, nincs eszed:
Egy tyúknak több lehet,
Ha ló kikérdezed.

Nincs benned fürgeség,
Nincs egy jó gondolat;
Megfogni szárazon
Nem bírnád a halat.

Mit használ szép szemed,
Ha csak bámulsz vele?
És nádszál termeted?
Csak lengeség jele.

Mi haszna vagy fehér,
Ha kebled jégverem?
S fejed szép fürt alatt
Egy eszmét sem terem.

Mindössze is csak egy
Csinos kis bábu vagy,
Tetemben nem csekély,
De lelked hía nagy.

Bíznának csak reám...
"Hohó! talán bizony?"
Korán sem: én csupán
Javára dolgozom.

Meglátná a világ
Az egykor léha nőt
- Azaz, ha elvenném! -
Mivé faragtam őt.

*

,Szép ifjú, köszönöm!
De nem fogadhatom;
Pipiskeségemet
Tovább is folytatom.

S ha majdan a tavasz
Pacsirtahangot hall,
Bizvást jövendölöm:
Nem önnek szól a dal.'

1839. január 17. előtt

 
hata

cviki57 (754206) |2024.01.20 17:58  | | 754207.

Köszönöm szépen!
Nem ismertem, de ma délelőtt hallottam Galkó Balázstól a Klubrádióban.
Portás állást keres, mert sehol nem merik alkalmazni.
Itt tartunk.

 
cviki57

2024.01.20 17:40  | | 754206.

E szívbemarkoló Vörösmarty verset elmondja Fodor Tamás:

https://www.youtube.com/watch?v=PPE-n3Z-BzQ

 
hata

2024.01.20 12:41  | | 754205.

200 éve itt tartottunk



Vörösmarty Mihály

AZ EMBEREK


1
Hallgassatok, ne szóljon a dal,
Most a világ beszél,
S megfagynak forró szárnyaikkal
A zápor és a szél,
Könyzápor, melyet bánat hajt,
Szél, melyet emberszív sohajt.
Hiába minden: szellem, bűn, erény;
Nincsen remény!

2
Hallátok a mesét: a népnek
Atyái voltanak,
S amint atyáik vétkezének,
Ők úgy hullottanak:
A megmaradt nép fölsüvölt:
Törvényt! s a törvény újra ölt.
Bukott a jó, tombolt a gaz merény:
Nincsen remény!

3
És jöttek a dicsők, hatalmas
Lábok törvény felett.
Volt munka: pusztított a vas!
S az ember kérkedett.
S midőn dicsői vesztenek,
Bújában egymást marta meg.
S a hír? villám az inség éjjelén:
Nincsen remény!

4
És hosszu béke van s az ember
Rémítő szapora,
Talán hogy a dögvésznek egyszer
Dicsőbb legyen tora:
Sovár szemmel néz ég felé,
Mert hajh a föld! az nem övé,
Neki a föld még sírnak is kemény:
Nincsen remény!

5
Mi dús a föld, s emberkezek még
Dúsabbá teszik azt,
És mégis szerte dúl az inség
S rút szolgaság nyomaszt.
Így kell-e lenni? vagy ha nem,
Mért oly idős e gyötrelem?
Mi a kevés? erő vagy az erény?
Nincsen remény!

6
Istentelen frígy van közötted,
Ész és rosz akarat!
A butaság dühét növeszted,
Hogy lázítson hadat.
S állat vagy ördög, düh vagy ész,
Bármelyik győz, az ember vész:
Ez őrült sár, ez istenarcu lény!
Nincsen remény!

7
Az ember fáj a földnek; oly sok
Harc - s békeév után
A testvérgyülölési átok
Virágzik homlokán;
S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.
Az emberfaj sárkányfog-vetemény:
Nincsen remény! nincsen remény!

1846. május előtt

 
mutterka

2024.01.01 17:24  | | 754106.

Kányádi Sándor:

Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom, legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe.

 
cavalier1

hata (754056) |2023.12.27 15:48  | | 754057.

Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy majom vagy inkább ripacs.

 
hata

2023.12.27 14:42  | | 754056.

És hogy ne csak olvasni lehessen
https://www.youtube.com/watch?v=kwpe5z0FDLs
1 óra 15 perctől
Persze érdemes az egészet végignézni.

 
hata

2023.12.27 12:49  | | 754055.


Szabó Lőrinc: Szun Wu Kung lázadása

Mikor Szun Vu Kung, a majmok királya,
kit kőtojásból keltett ki a vén
föld, ég nap és hold különös szerelme
a gyümölcsök s virágok szigetén,

ki kőtestét mozogni tanította
s viharként szállni a felhők felett,
és megtanult minden emberfölötti
varázst és titkos bölcsességeket,

ki hős vezér és szent remete volt
és szívében mégis fenevad maradt,
és feldúlta a halál városát és
megette az égi barackokat,

az istenek eledelét, hogy ő is
őrökké éljen, s lett mindenható
kinek rőt fején a villám kicsorbult,
ki már már isten volt, de lázadó

dühében a Legfőbb Trónt követelte,
s leverte az égi seregeket,
s a Menny Ura s a Célok és Erények
bénultan nézték, hogyan közeleg -

mikor Szun Vu Kung már a trón előtt állt,
és már senki se moccant ellene,
jött Buddha, és szelíd virágkezével
intett, hogy a fegyverét tegye le.

- Ki vagy, te jámbor? - ámult el a vad szörny,
akitől a mindenség reszketett.
Buddha felelt: - A béke és a jóság,
s azért jöttem, hogy megfékezzelek.

- Nagyszerű! - bókolt Szun Vu Kung. De Buddha:
- Vigyázz - szólt -, még nem sejted, mit tudok!
- Te se, hogy én mit! - válaszolt a szörny,
és mellét verve mesélni kezdte, hogy

a tejutat kavarja szigonyával,
eldicsekedett, hogyan győzte le
a földet, eget, az állatok és fák
szellemeit, s a halál fekete

könyvét széttépve hogy lett halhatatlan,
s a Titkos Tudást hogy szerezte meg.
- Tizennyolcezer mérföldet repülök
- mondta -, ha csak egy bukfencet vetek,

átváltozom hetvenkétféleképpen
és lehetek millió óriás,
ma már én vagyok a Tökéletesség
- a Menny Urához fordult -, senki más,

- bömbölte - senki nem állhat fölöttem:
legkülönb vagyok, a Trónt akarom!
És Buddha felelt: - Tied lesz, ha győzöl
még valamin, az én hatalmamon:

mutasd meg, hogy kibírsz-e törni innen,
túljutsz-e rajtam - itt a tenyerem:
ha bukfenced kivisz belőle, nyertél,
ha nem, te fogsz engedni énnekem.

Tetszett az alku Szun Vu Kungnak.
- Őrült - gondolta - ez a Buddha: a keze
alig nagyobb egy lótusz levelénél,
igazán játék végezni vele,

gyerekjáték - gondolta és vigyorgott:
- Hát jól van, lássuk: ki győz, te vagy én? -
És felemelkedett a levegőbe,
s megállt nevetve Buddha tenyerén.

- Készen vagy? - Készen. - Rajta! - Egyet ugrott,
s már messze szállt s eltűnt a szörnyeteg,
és viharzott, mint az ördögmotolla,
úgy hányta, hányta a bukfenceket,

és repült és hömpölygött mint a szélvész,
mindig gyorsabban, repült, mint a fény,
repült és forgott, át az ős eónok
s csillagködök száz szigettengerén,

repült, a tértől részegen, repült, mint
az időmegállító gondolat,
repült, könnyű győzelmét végtelennel
tetőzni, amit ráadásul ad,

repült, repült s a Végső Űr határán
egyszerre csak öt roppant oszlopot látott,
amely minden világok végén
vörösen az ég felé lobogott.

Még egy bukfenc, s már ott volt, és leszállt ott,
ahol még nem járt soha senki se,
és lehasalt s fürkészve és vidáman
nézett az érthetetlen semmibe,

aztán felkelt. - Most megyek - mondta - vissza,
és én leszek a Mindenség Ura,
de hogy itt jártam, nevemet felírom
ide, a világ őrtornyaira -

és csakugyan felírta a középső
oszlopra: ,,Itt járt Szun Vu Kung király'',
s mert a szükség rájött, egy másik oszlop
tövébe még egyebet is csinált,

és indult vissza. Repült, mint a villám,
repült az űrben, mint a néma fény,
repült és forgott, át az ős eónok
s csillagvilágok szigettengerén,

mint az időtlen gondolat, repült most
visszafelé a végtelenen át,
és megérkezett és hetykén leugrott
Buddha kezéről s rikoltott: - No hát

ide a Trónt! A világ végén jártam
s ott hagytam a látogatás jelét! -
Buddha ránézett, hosszan, szánakozva,
és felemelte lassan a kezét,

és megszólalt: - Te nyomorult majom,
te, te barbár ész- és erő-szörnyeteg,
azt hiszed, hogy míg féktelen hatalmad
harc s önzés fűti, lebírsz engemet?

Azt hiszed, ki tudtál szökni kezemből?
Nézz ide, nézd középső ujjamat:
,,Itt járt Szun Vu Kung...'' - itt van, ezt te írtad,
s nézd piszkod, itt a hüvelykem alatt! -

És Szun Vu Kung, a Tökéletes Állat,
kitől a Legfőbb Trón is reszketett,
látta, hogy minden erőnél erősebb
a türelem s a jóság, s megijedt

és szökni próbált. De Buddha lefogta
s egy hegyet tett rá, kíméletesen:
- Most itt maradsz. Gondolkozz ezer évig,
s ha új szíved lesz, befogad a Menny.

 
kkanya

kkanya (753935) |2023.12.13 18:37  | | 753936.

Nem működik az ű betűm: Egyszerű

 
kkanya

grisenyka (753808) |2023.12.13 18:36  | | 753935.

Nekem Baranyi Ferenctől ez az egyik kedvencem: Egyszer

Oly egyszerű ez: ha elvesztelek -
belepusztolok. Bármi lesz veled:
autó üt el, cserép zuhan le rád,
vagy ravatalod lesz a betegágy -
én utánad halok, nincs más utam.
A sorsomat kezelni egymagam
már túlontúl önállótlan vagyok,
élek, ha élsz - s ha meghalsz, meghalok.
Oly egyszerű ez. Semmi komplikált
nincs abban, hogy csakis harmóniát
fog fel fülem, hangom is puszta csend,
ha nincs másik hang, mellyel összecseng.
Megírták mások már, mi vagy nekem:
lányom, anyám, húgom és kedvesem,
testnek s kenyér, parasztnak a föld,
prófétának ige, mely testet ölt,
te vagy a fény az éjszakában - oly
banális mindez s mégis oly komoly.
Nekem te vagy a velem-futó magam:
kétágú útnak egy iránya van
s ágaink párhuzama oly szoros,
hogy a tekintet szinte összemos.
Értsd meg tehát, hisz olyan egyszerű:
mikor magadhoz - hozzám vagy te hű,
magaddal azonos csakis velem
lehetsz mindig már.
Ez a szerelem.

 
Nagyika

2023.12.13 14:28  | | 753934.

Benedek Elek: Mióta nagyapó lettem

Künn zúg a szél, kavarog a hó,
Behallszik a lármás hahó,
De jó itt benn a szobában!
Pattog a tűz a kályhában.

Kályha mellett üldögélek,
Csak mesélek, csak regélek.
Mese, mese... hoppá, ide!
S ölembe ül kis Évike.

Meg-megesik az is vélem,
Maradásom nincs a székben.
Évikének, ha úgy tetszik:
Nagyapó a földre fekszik.

No lám, mire vetemedtem,
Mióta nagyapó lettem!
Beállottam hátas lónak,
Így is jó egy nagyapónak.

Ahogy lehet négykézlábon,
Végig mászok a szobákon,
S nem bánom, ha nevettek is:
Közbe-közbe nyerítek is.

Így élek én mostanában,
Bent a jó meleg szobában.
Hol nyerítek, hol mesélek,
A királlyal sem cserélek.

 
tark

2023.12.13 11:37  | | 753933.

KÉT DAL

Éji dal

Néhány éjjelre, padra, kőre,
adjatok nékem fekhelyet.
Én nem vagyok jó gazda ökre,
se lány, se bolha, se beteg.

Jusson a néniknek nagy bögre,
szerető mindnek, ki szeret -
áldott, mert élek én örökre,
aki egy éjre eltemet.

1928. márc./dec.

Dal

Derűs vagyok és hallgatag,
pipám is, bicskám is elhagytam.
Derűs vagyok és hallgatag.

Hopp, szél, fúdd szét e dalomat!
Nincs senki, akire rámondjam:
"Örömét lelte nyomoromban."
Felhő valék, már süt a nap.
Derűs vagyok és hallgatag.

1928. febr. 10./dec.

 
grisenyka

mutterka (753807) |2023.11.19 23:19  | | 753808.

Baranyi Ferenc: Megbocsátom

Neked még azt is megbocsátom,
hogy nincs mit megbocsátanom
kegyetlenül jó vagy Te hozzám
a jóságod már fájdalom.
Neked még azt is megbocsátom
hogy vak gyanusításaim miatt
én bűnhődöm,
felőröl a magam-fabrikálta kín
Neked még azt is megbocsátom
hogy szüntelen kedvembe jársz
s már nem tudom, mi ejt karomba:
odaadás, vagy megadás.
Neked még azt is megbocsátom,
hogy már e csöpp kétség miatt
még selymes szóval símogatni rendelt
sorom is vádirat
Neked még azt is megbocsátom,
hogy tiszta vagy, mint ... Nem tudom.
Csak azt tudom, hogy tisztaságod
csak úgy hiszem, ha piszkolom
mert égi már e tisztaság,
hogy földibb legyen - szennyezni kell.
Neked még azt is megbocsátom,
hogy megcsallak valakivel.

De jó kis vers - köszönöm, nem ismertem.

 
mutterka

2023.11.19 23:12  | | 753807.

"Neked még azt is megbocsátom,
hogy nincs mit megbocsátanom"
Emlékszem, diákként milyen jót vitatkozott
kis baráti csapatunk ezen a Baranyi idézeten.
Hogyan értelmezhető, "mire gondolhatott a költő?",
tartalmas gondolat, vagy csak játék a szavakkal?
Kedves emlékeim egyike.

 
Lapozás:  
1/38


Felhasználónév:

Jelszó:

Jelszóemlékeztető



Friss feladványok:
 Egy a négyhez 71.
 Azt pusmogják
 Egy a négyhez 70.
 Nemzetség
 Szám-logika 5.
 Holdak
 Művészi anagramma 27.

Hirdetés

© 2017 DigitalAge

impresszum  ::  médiaajánlat  ::  segítség  ::  ajánló  ::  kezdőlapnak  ::  kedvencekhez   RSS