Három jóbarát egy fogadóban szállt meg egy éjszakára. Közös kincsüket a tulajnak adták azzal a feltétellel, hogy csak akkor adhatja oda, ha mindhárman egyszerre kérik, nehogy valamelyikük is meg tudjon lépni vele. A fogadós felelősséget is vállalt a csomagért: ha azt az éjszaka valaki elrabolja tőle, megtéríti a kárt. A 3 barát kivett egy szobát, majd vacsorázni kezdtek.
A vacsora után megszomjaztak egy kis sörre, mire a legfiatalabb azt mondta, majd ő kihozza a pulttól, ne fáradjon vele se a fogadós se a másik két idősebb társa.
De amikor a pulthoz ért, nem a három krigli sört kérte, hanem a kincset. A fogadós persze kötötte magát az alkuhoz és egy embernek nem adta oda a ládát. Erre a fiú odakiabált az asztalhoz:
-Biztosan adja ide nekem?
Erre a másik kettő visszakiabált, arra gondolva, hogy a fiatal nekik is sört kért és hogy azt akarja kihozni:
-Persze, add csak oda neki!
A legfiatalabb lelépett a kinccsel. A másik kettő megunta, hogy nem érkezik a sör, odamentek a fogadóshoz, aki elmesélte mi történt.
Erre a fiúk követelték a ládát vagy a káruk megtérítését, mivel azt elrabolták a fogadóból.

Hogyan vágta ki magát a fogadós a slamasztikából?