Etelka egy érdes felületű téglára rátett egy vékony papírszalvétát, arra ráfektetett egy ugyanakkora, ugyancsak érdes felületű második téglát, és felszólította Ödönkét, hogy húzza ki a szalvétát egy kézzel a két tégla közül úgy, hogy a szalvéta ne szakadjon el, s közben semmivel sem távolíthatja el a felső téglát az alsótól. Ödönke óvatosan huzigálta a papírlap csücskét, de a szalvéta mindig elszakadt. Etelka nevetett, és azt mondta, hogy neki sikerülni fog! Ödönke hitetlenkedve csóválta a fejét.
Etelka megfogta az alsó téglát, kicsit felemelte az egész tégla-papír-tégla rendszert, majd a téglák elfordítása nélkül leejtette az egészet (vigyázott, hogy ne essen a lábukra a tégla). Esés közben megrántotta az éppen még mindig vízszintes síkban lévő szalvétát, és ezzel kirántotta a téglák közül! A szalvéta EGYÁLTALÁN NEM SÉRÜLT MEG, nem szakadt el!
Ödönke hitetlenkedve nézte az egészet, és azt mondta: Etelka, te boszi vagy! De Etelka mosolyogva tiltakozott: nem vagyok én boszi, mondta, vagy, ha igen, akkor te meg lehetsz ördög! Ismételd meg, amit csináltam! Ödönke megismételte Etelka mozdulatait: neki is sikerült, a szalvéta ép maradt! Ödönke tátott szájjal, hatalmas tisztelettel nézett Etelkára: "Nahát! Ördögöt csináltál belőlem!"

Miért sikerült a kísérlet?
(A kísérletet bárki elvégezheti otthon is: a siker garantált.)