Vasorrú Bába nem szerette, ha éjjel a macskája bent alszik a lakásban. Vett ezért hát öt tetszetős dobozkát (1, 2, 3, 4, 5), amiket egymás mellett, egy sorban helyezett el a tornácon - azt remélve, hogy a cica kedvére válogat majd éjszakánként a gyönyörű fekhelyek között. Reggelenként boldog várakozással nyitott ki egy, de mindig csak egyetlen egy ládát, hogy próbára tegye szerencséjét. Sajnos legtöbbször lógó orral kullogott vissza a házába, ahol kénytelen volt egyedül elkölteni a reggelijét, mert ritkán találta el a kis házikedvenc éjjeli búvóhelyét. Mirci ugyanis gyűlölte a kirekesztést, ezért azt találta ki, hogy minden éjjel másik dobozban fog aludni, mégpedig az előző éjjeli alvóhelyének valamelyik szomszédjában.

Tudnál-e valamilyen stratégiát ajánlani a szomorú boszorkánynak, amivel a lehető legkevesebb napon belül biztosan megtalálja azt a dobozt, amelyikben Mirci az adott éjszakát töltötte?
Tételezzük fel a legrosszabb (meg)találati arányt!
S nem olyanra gondoltunk, hogy valami csalival vonzóbbá tesz egy dobozt.