1. Bemelegítésül egy hangszert keresünk, egy nemzeti ereklyét, mely a magyar királyság előtti időkből maradt ránk, és egy monda emlékezik meg róla. Díszes hangszerről van szó, melyet a Képes Krónikából is ismerhetünk, bár ott inkább egy lándzsaszerű dolgot láthatunk, nyilván a miniátor nem ismerte annyira ezt a hangszert, mint amennyire mi már ismerhetjük. Mi ez a hangszer?

2. Egy legendai epizód több mint egyszerű adat vagy leírás: valójában szimbólum, a magyar zene Európában való megjelenésének szimbóluma. És ugyanakkor a magyarországi zenekultúra kiindulópontja. Magyar symphonia néven tartjuk nyilván, akármi is legyen a symphonia alkalmi jelentése, a legenda a benne szereplő három személy (egy főpap, egy iskolamester, és egy, a kézi malmot hajtó és közben éneklő asszony) révén a keresztény vallás és a spontán magyar zenei kifejezés találkozásáról tanúskodik. Egy munkadalról is szól tehát ez az első írásos emlék, a magyarság zenei hagyományának állít emléket.
Melyik ez a legenda?

3. A reformáció és ellenreformáció korában a fejedelmi udvarokban, a főúri rezidenciákon is zeneélet folyt. Az ország egységesítésének szándékát jelezte a királyi igényű fejedelmi udvar, de a zeneélvezet személyes igény is volt. A képet árnyalja kicsit, hogy a csendre intő sárospataki puritanizmus éles ellentétben állt a gyulafehérvári ortodox irányzattal szemben. Lassan az ország városaiban elterjedt a toronyzenészek alkalmazása, a naponta többször felcsendülő toronyzene. A reformáció hatása az istentiszteleti gyakorlatban, a gyülekezeti énekben is jelentkezett. Két gyűjteményben maradt fenn néhány vers és a hozzájuk tartozó dallam ötvonalas kottája. Fontossá vált az anyanyelv használata, megjelentek a sajátosan magyar zenei-liturgikus könyvek, a protenstáns énekeskönyvek.
Nevezd meg valamelyik gyűjteményt! Mi a nevük az említett liturgikus könyveknek?

4. Újabb 100 év elteltével már arra is volt példa, hogy a főúri kastély szomszédságában önálló operaház, koncertterem, színház, muzsikaház, a művészek számára vendégfogadó is épült. Az udvari együttes, és német színtársulatok vendégjátéka színpompás előadásokkal kápráztatta el a nézőket.
Melyik főúri kastély volt a legismertebben ilyen művészetkedvelő?
Ki az a zeneszerző, akinek jóvoltából a művészi színvonal európai szintű volt?

5. A XIX. századi magyar zenetörténet legnagyobb formátumú asszimilánsa lesz az utolsó téma. Ma Burgenland része a szülőfaluja, német néven született. Zenemester lett Pozsonyban, majd Pestre költözött. Német nevével részt vett a szabadságharcban. Tíz év múlva magyarra változtatta nevét, a Magyar Királyság német nyelvű polgára zeneszerzőként a magyar nemzetiséget választotta magának. Liszt hatására búcsút mondott a német stílusnak, és eljegyezte magát a magyarral, magáévá tette a magyar zene eszményét, kiemelkedett a német kisromantikusok beláthatatlan seregéből, ezzel a legképzettebb és legigényesebb, a wagneri irány jelentőségét teljes mértékben átérezni képes magyarországi komponistát nyerte meg a magyar zene tábora a maga számára. Zenei lapokban a magyar zene modernizálódásáért, megkomolyodásáért, a látószög tágulásáért vívott harcban elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ugyanakkor a maga korában nem vált be a számítása, a nemzeti stílusú siker nem vált nemzeti méretűvé. Nevét nem sokkal halála után elfeledték, a zeneszerző kéziratai szétszóródtak. Munkáiból életében és napjainkban is kevés látott napvilágot nyomtatott kiadásban.
Egyik vidéki útján viharba került, átázott, megfázott, ágynak esett, ereje egyre inkább elhagyta, 55 évesen meghalt.
Ki ő?

(Az egyes feladványok időrendben vannak.)