A hibernálásunk vészjelzés miatt váratlanul megszakadt, kinyíltak kapszuláink, és megkaptuk rögtön az ébresztő szérumainkat. Amint meglett az orvosi engedély is, rohantunk a vezérlőterembe, ahol legyőzve a szokásos émelyítő bódultságunkat, olvastuk a kijelzők híranyagát, hallgattuk a diszpécserek jelentéseit.
A jó hír az volt, hogy egy olyan többszáz milliárd csillagrendszerből és számtalan bolygóból álló galaxishoz érkeztünk el, amelynek több, emberi életre is alkalmassá tehető bolygója is van, sőt az egyiken életjeleket észlelnek felderítő hajóink. Ez a legjobb forgatókönyveinket is felülmúló jó hír. A rossz hír, pedig, hogy az időugrás a galaxis központjába vitt minket, amit extra veszélyesnek jeleznek a műszerek. Valami sötét és ősi dolog él ezen a helyen, egyike a legfurcsább és leglenyűgözőbb, átláthatatlan tereknek. Egy szörny, amely megállítja az időt, a természeti törvényeinket meghazudtolóan gravitációs bűnöket követ el. Megdöbbentő a nagysága is, tömege egy átlagos csillag tömegének néhány milliószorosa. Az egész galaxis spirálisan forog körülötte. Utunkat nehezíti mellesleg, hogy a sűrű porból álló akadályt is le kell küzdenünk.

Nekiláttunk a helyzet elemzésének, az Univerzum kezdetétől rendelkezésre álltak ehhez az adatok. Megállapítottuk, hogy eddigi élete során ez a valami csillagrendszerek milliárdjait szippantotta magába, mindent darabokra tépett, ami csak a közelébe került. Egyszerűen felfalta forró plazmájukat. Most már hosszú ideje nyugalomban van, esélyt adott ezzel nekünk a felderítésére. Tudományos szenzáció lenne, ha közvetlenül is megláthatnánk.

Felderítőink váratlan eseményt figyeltek meg bizonyos idővel ezelőtt, miközben a célterület egyik forró gázfelhőjét tanulmányozták. Egy robbanás röntgenjeleit fogták abból az irányból, ahol ez a monstrum rejtőzik, ami így valójában felfedte magát, lelepleződött. Az észlelt villanás fényereje egy átlagos csillag fényességének háromszázszorosa volt, és a monstrum eseményhorizontján veszteglő aszteroida szétrobbantása és szétporlasztása okozhatta.

Az analizáló részleg valószínűsítette, hogy ez az óriás nem csak az elnyelt világok sírboltja, hanem valamiféle átjáró is a világmindenség távoli pontjai között. Erről már régóta vitát folytatnak legnagyobb tudósaink, de bizonyosat nem tudunk mondani. Jó lenne megtudni, hogy mennyi információt nyerhetünk vissza az elpusztult, felfalt égitestekről, ha egyáltalán vissza lehet nyerni ilyesmit.

Csillagászati ismereteid szerint mi a galaxis neve, és hogy hívják a középpontjában lévő óriást?