Szááábusztok gyárákek, ha valaki netán még nem ismerne, Csirke bácsi vagyok, a tyúkember. Remélem ágyban vagytok már, ma ismét a Irdatlan néniről mesélek nektek:

Hó Volvo, hó Sevro, hómaró, a Óperenciás ingen, a üvegzseben túl, akol ravaszdi úr, rémálmom volt a éjjel:

"Álmomba a Irdatlan néni, aki előző este ürmösbortól alaposan benyakalt, pitymallatkor a szokásos módon kirittyentette magát (kendő, otthonka, mamusz), majd (bár tojásaim vonatkozásában eddig is egész életemben csak kiszipolyozott) először kipécézett magának az ólban, aztán egy seprűvel kieszközölt onnan, utóbb a budi előtt becserkészett, majd a böllérkésével tragikus hirtelenséggel kisemmizett az életből, ezt követően egy vájdlingba gondosan kivéreztetett. Nem sokkal később a nyárikonyhában Sanyi sógor dikicsével kizsigerelt, utána kifilézett, közben persze az elkészítési módomat is kiötölte, ennek megfelelően egy méretes tepsibe bekvártélyozott, bacon szalonnával, hagymával, tejföllel gusztusosan kistafírozott (közben a maradék ürmöstől megint becsiccsentett), és már harangszóra krumplipürével jóízűen bekebelezett. Sajnos a Irdatlan néni nyugodt délutánjának befuccsolt, amikor két óra tájban a góré mögött maradéktalanul kirókázott."

Aludjatok jól, álmodjatok szépeket, jóéjszakát gyárákek!

Irdatlan néni ebben a falusi főnixről szóló mesében sok szépet és jót csinált, de elárulom, hogy egyvalamit semmiképpen nem tehetett volna meg, mert az egyik cselekvése kilóg a többiek közül. Melyik az, és miért?