Kézműves órán gyönyörű és szabályos téglatesteket, hengereket, gömböket tanultunk meg készíteni. Szüleinknek ajándékul a következőt eszeltük ki: Egy téglatestre ráteszünk egy hengert, és arra pedig egy gömböt, majd ragasztóval erősen egymáshoz is rögzítjük őket. Végül egy erős és precíz fűrésszel az alkotást egy sík mentén két egyforma tömegű részre vágjuk, ügyelve arra, hogy közben mindhárom testet külön-külön is két egybevágó részre vágjuk. Így aztán igazságosan szedtük ketté az alkotásunkat, melynek darabjait szüleink egymáshoz is illeszthetik bármikor. Meghatóan szimbolikus lett így az ajándék.

Sikerülhetett ez mindannyiunknak, vagy csak azoknak, akik a testek összeillesztésekor mindent előre jól átgondoltak?