B Al In Ar Ca Pb
Br S La Na Os Sb As

A felsorolt elemek nevének egymásutánjában különleges (nem kémiai jellegű) szabályt ismerhetünk fel.

Mi ez a szabályszerűség? (5 pont)

A kémiában gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy egyes vegyületekben valamelyik atomot (iont) kicserélhetünk egy hozzá hasonlóval anélkül, hogy lényegesen megváltoztatnánk a vegyület alapvető tulajdonságait. Pl. a nátrium-hidroxid (NaOH) és a kálium-hidroxid (KOH) nagyon hasonló tulajdonságú. Vízben oldva mindkettő lúgos kémhatású, erősen mérgező vegyület, megfelelően annak, hogy a periódusos rendszerben a Na és a K egymás fölött, ugyanabban az oszlopban foglalnak helyet (külső elektronhéjaik szerkezete hasonló).
A nem-kémiai szabály felismerése után viszont a feladványunkban is lehetőség van "elemcserére". Az említett különleges (nem-kémiai) szabályt ugyanis nem sértjük meg, ha a felsorolásban a nátriumot (egyetlen kivételtől eltekintve) valamely más alkáli fémre cseréljük. De van egy (egyetlenegy) alkáli fém, amely "felrúgná" ezt a nem-kémiai szabályt. Melyik ez az alkáli fém? (2 pont)

Ez a (nem-kémiai) szabály viszont megtörik akkor, ha pl. a kalciumot szándékozunk kicserélni a kémiailag egyébként rokon tulajdonságokkal rendelkező magnéziumra. Miért? (1 pont)

Ellenben – a felismert nem-kémiai szabályt nem-megsértve – az alumínium kicserélhető egy ritka földfémre, sőt, egy úgynevezett "aktinida" elemre is. Melyik ez a két elem? (2 pont)
(Egy esetleges új, hasonló tulajdonságokkal rendelkező elem- netán vegyület-sor megalkotásáért pont (sajnos) nem jár, de köszönet igen. pl:
P2O5 Ni MgO,
vagyis
foszforpentoxid nikkel magnéziumoxid)