|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
| |
90 éves a Volvo |
|
| |
|
2005.06.01. yoda |
|
| Kilenc évtizede mozgásban – a Volvo márkanév 90 évvel ezelőtt bukkant fel először, furcsamód egy golyóscsapágyon. A márkanevet rövid szabadalmaztatási hercehurca után 1915. június 22-én jegyezték be, és attól kezdve minden autóipari célú SKF golyós- és görgőscsapágy külső felébe belegravírozták.
| |
|
Hirdetés
| |
|
 A Svenska Kullagerfabriken – közismertebb nevén SKF – már egy évvel korábban felfedezte, hogy mekkora piacot jelenthet az autóipar egy csapágygyártónak. Ezért megkezdték autóipari üzletáguk kiépítését. Az SKF már akkor is világelső volt az ipari csapágygyártásban, mivel alapítója Sven Wingquist volt a feltalálója a golyóscsapágynak.
A VOLVO nevet (így, csupa nagybetűvel) az SKF találékony menedzserei ötlötték ki, és 1915. február 20-án a stockholmi AB Delmar & Co. Szabadalmi Iroda segítségével regisztráltatták a Svéd Királyi Szabadalmi és Védjegy Irodánál.
A „volvere” latinul a „gördül” ige főnévi igenév formája. Ez az ige fordul elő például a revolver szóban is, melyet a forgótáras pisztolyok megnevezésére használnak. Egyes szám első személyben a „volvere” igéből „volvo” lesz, ami nem mást jelent, mint „gördülök”.
Az új név nem csak egyszerű és szellemes volt, hanem szimbolikusan erősen kötődött a cég tevékenységéhez. Ráadásul sem R, sem S betű nem volt benne. Így hát a világ legtöbb táján könnyedén kimondható a rossz kiejtés veszélye nélkül. Az SKF már akkoriban is a világ sok tájára exportált és ezért tudatában volt a jó márkanév jelentőségének.
Az új márkanév lehető legsokrétűbb használata érdekében az SKF minden lehetséges alkalmazási területet megnevezett a Volvo név felhasználásával kapcsolatban. Ezek közül több már eredetileg is beletartozott a gyár tevékenységi körébe, néhány később adódott hozzá, és volt olyan is, amely feleslegesnek bizonyult. „Golyóscsapágyak, görgőscsapágyak, gépek, hajtóművek, automobilok, kerékpárok, vasúti alkatrészek, szállítóeszközök, valamint ezek részegységei és alkatrészei.” – állt az okiratban.
A kerékpárokra és a vasúti alkatrészekre ugyan még várni kell, de az elmúlt évek során „jó néhány” Volvo személyautó és szállítóeszköz elkészült már. Ezeken kívül olyan különlegességek is viselték a Volvo nevet, mint gáztűzhely, utánfutó és irodai szék.
 Röviddel a Volvo név bejegyzése után az autóipar hirtelen szünetre kényszerült az első világháború miatt. A csapágyak vásárlói autók helyett nehézgépjárműveket és más hadi eszközöket gyártottak. Így hát öt év után, 1920-ban a Volvo Részvénytársaság beszüntette a működését, az SKF pedig úgy döntött, hogy a jövőben összes termékét saját neve alatt hozza forgalomba.
A Volvo Részvénytársaság 1926 augusztusáig nem is éledt fel – ekkorra azonban sikerrel járt az SKF egyik alkalmazottja, Assar Gabrielsson célja, hogy meggyőzze az SKF igazgatótanácsát az autógyártás beindításáról és annak pénzügyi finanszírozásáról. Barátjával, Gustaf Larson mérnökkel együtt Gabrielsson a svéd autó megépítését szorgalmazta. Az SKF végül megadta az engedélyt és a szükséges anyagiakat a vállalkozáshoz, az íróasztalfiókból pedig előkerültek a Volvo Részvénytársaság cégiratai. A cég nevét kapta meg az autó is, melyet azonban prototípusként még GL and Larson-nak hívtak tervezője után.
Ősi jelvény
 Ezzel egyidejűleg a vas ősi vegyjelét, a nyíllal (balról jobb irányba felfelé) átszúrt kört választották emblémának. Ez az egyik legrégibb és legismertebb jel a nyugati kultúrákban, mely eredetileg a Mars bolygót jelképezte a római birodalomban. A római időkben a háború istenét, Marsot, és a férfi nemet is ezzel a szimbólummal jelezték. Ebből kifolyólag a vas, a korabeli fegyverek anyaga, és a mars szimbólum között is erős kapcsolat volt.
Ez a jelvényt sokáig a vasipar használta a világ minden táján. Úgy gondolták, hogy a kocsi elején levő embléma tovább fokozza ezt a szimbolizmust, és a svéd vasipar hagyományaira, az acélra, és az erőre utal. A Volvo márkanév írására egy új betűtípust is kitaláltak.
Az emblémát egy átlós csík is kiegészítette, mely a hűtő bal felső részétől a jobb alsó részéig futott. Már az első kocsi is így jelent meg 1927 áprilisában, és kevesen tudják, hogy a díszcsíknak mi volt az igazi oka. A krómozott jelvényt ugyanis valahogy rögzíteni kellett, és emiatt találták ki ezt az esztétikailag is vonzó megoldást, mely a mai napig minden Volvo modell hűtőrácsát díszíti, akárcsak a kormány közepén a vas jeképe.
Csak gördül és gördül
 1999-ben a Volvo Car Corporationt tulajdonosa, a Volvo Részvénytársaság eladta a Ford Motor Company-nak. A szerződésben egy feltétel volt: a jövőben a Volvo Cars és a Volvo Group többi cége is használhassa a Volvo nevet.
Ezért azt egy új cégbe, a Volvo Trademark Holding Részvénytársaságba helyezték át, melynek fele-fele arányban tulajdonosa a Volvo és a Ford. Ennek a cégnek az igazgatói dönthetnek arról, hogy milyen összefüggésben, és hogyan használható a Volvo név. Jelenleg a holding vezetősége Leif Johansson-ból a Volvo AB, és Bill Ford Jr.-ból a Ford Motor Company elnök-vezérigazgatójából áll.
A mai napig körülbelül 13,5 millió autó készült Volvo márkanévvel, és további sokmillió teherautó, kamion, busz, hajó, repülőgép- és ipari motor, valamint építőipari segédeszköz viseli ezt a nevet. Az összes elkészült autóból nyolcmillió a mai napig forgalomban van.
Evald Delmar szabadalmi mérnök nem is gondolhatta, amikor az SKF képviselőjeként aláírta az okiratokat, hogy mekkora szerepet játszik annak a globális ipari konszernek a megszületésében, melynek nevét kilencven évvel később az egész világ ismeri és tiszteli. | |
|
Kapcsolódó cikkek
|
|
- Volvo és a fenntartható mobilitás
- Biztonságtechnikai Központ
- Életmentő statisztika
|
|
|
