ROVATOK

FELADVÁNYOK

BETŰTÉSZTA

ASSZOGRAMMA

JÁTÉKOK

KVÍZJÁTÉK

FÓRUM

REGISZTRÁCIÓ

A mai nap képe

nap képe

Küldj be te is képet!
Képeslapküldés

Keresés az oldalon:

Friss fórum:
Feladványok (14139)
Jelszófejtés (2067)
Heti kvíz (43)
Tőlem Nektek (10906)
Magyar NB 1 (161)
Vicces szövegek (3490)
Hónap feladványa (330)
Szívből szóló versek (982)
Gratulációk (eredmények) (4351)
Kvízverseny (6051)
Találkozó (6654)
csak úgy.. (3520)
Fárasztónak nedves partján (1263)
A hét kérdése (1000)
Humordalom (238)

 > Még több fórum

A hét kérdése:

Jelentkezz be a heti kérdéshez!

 > régebbi kérdések
 > kérdés beküldés

Legolvasottabbak:
IQ teszt
Egy angliai egyetem kutatásai
Hipnózis
Varázsgömb
Agyscanner

DigitalAge >> Fórum >> Okosságok

Történelem

Sorrend:  
Időzóna:
Méret:

Hirdetés


titok111

grisenyka (719802) |2016.12.13 09:30  | | 719806.

Köszi, megvan még egy a mai feladatból!

 
grisenyka

2016.12.13 02:51  | | 719802.

Szulejmán:

Török szempontból a mohácsi csatának kb. ugyanakkora jelentősége volt, mint a tatár történelemben Muhinak. Egy győztes csata után kifosztottak egy országot (a törökök többek között Budáról mindent elvittek, amit II. Lajos özvegye ott felejtett), és hazamentek.

Magyar szempontból: az ország két részre darabolása, függetlenségének elvesztése egészen 1918-ig.

Szulejmán igazi nagy győzelmet 1521-ben aratott (ugyancsak augusztus 29-én!) Nándorfehérvár elfoglalásával. Innen már szabad út vezethetett egészen Bécsig.
Érdekes, hogy a magyar történelem csak epizódként említi meg ezt a katasztrofális vereséget - talán mert már Belgrád nem tartozik Magyarországhoz?????

Szulejmán igazi vereségét 1529-ben szenvedte el - Bécs ostrománál, majd 1538-ben Kőszegnél. A nagy cél, a nagy falat az Osztrák Birodalom lett volna - mi csak útközben voltunk - és egészen 1683-ig, Bécs következő ostromáig ütközőállamként szerepeltünk a két nagyhatalom között. Akkor kapták csak fel a fejüket az osztrákok, hogy most már elég - és a Német-római Birodalom élén kiűzték a törököket majdnem egész Magyarország területéről is - de ekkor Szulejmán már rég halott volt.

Közben török szempontból tényleg elég kicsinyesen viselkedtünk: hol rá akartuk tukmálni a koronánkat, mint pl. Szapolyai, hol elfogadtunk tőle egyet, mint pl. Bocskai. Hol nekitámadtunk, mint pl. a költő Zrínyi Miklós, hol szövetséget kötöttünk vele, mint pl. Bethlen és Thököly...

Sajnos nem olvastam törökök által írt történelemkönyvet, de érdekes lehet, hogy látnak minket a külföldiek.



 
grisenyka

2016.12.13 02:28  | | 719801.

A bátyám szokta mondogatni: Hunyadi János Várnától Nándorfehérvárig dicsőséges harcokban védte az országot

 
kuliver

kadar (706252) |2015.02.23 11:33  | | 706253.

Akkor bennem keveredett össze a jelen és a múlt

 
kadar

kuliver (706251) |2015.02.23 11:32  | | 706252.

Te most egy elrontott helyzetről beszélsz, amiben már a jó szándékok is félresikerednek. Én meg arról az Erdélyről beszélek, mely az elmúlt évszázadokban bebizonyította, hogy önálló úton jár és megáll a lábán. Ha sikerülne, valami csoda folytán visszatérni ehhez az Erdélyhez, akkor kellene egy ilyen népszavazást tartani.

 
kuliver

kadar (706250) |2015.02.23 11:27  | | 706251.

Miért? A függetlenséget nem így értelmezik arrafelé.

 
kadar

kuliver (706249) |2015.02.23 11:24  | | 706250.

Én ilyenekről nem beszéltem, sőt inkább az ilyenek ellen beszélek.

 
kuliver

kadar (706247) |2015.02.23 11:21  | | 706249.

Mintha keveredne a leírásodban a múlt és a jelen. "Erdély azt szeretné, hogy független legyen" - sarkítva ez megint csak úgy igaz, hogy az erdélyi magyarok azt szeretnék, hogy mindenben támogassuk őket, cserébe ők még bele is szólhassanak az életünkbe, de mi ne szóljunk bele az övékébe.

 
kadar

kuliver (706234) |2015.02.23 11:14  | | 706247.

Erdély valóban nem a magyarságot jelenti, hanem az ottani románokat, szászokat és a többieket is. Ők így együtt adják meg Erdély lényegét. Az ottani őslakos románok nem akarnak Vlach-földhöz tartozni, ahogy az őslakos magyarok sem akarnak Magyarországhoz, a szászok meg nyilván nem akarnak Németországhoz,... stb. (Kivételek mindig vannak.)
Most megkapták Romániát, ami az egyik rossz, ami velük történhet.
Mi nyilvánvalóan a magyarokra figyelünk kiemelten, és nekik szurkolunk, hogy jól érezzék magukat azon a földön, de ha igazán szeretjük őket, akkor elfogadjuk a többiek jelenlétét is. Az ő együttélésük egy természetes, hétköznapi dolog. Csak a magasabb, buta politika kreál belőle nemzetiségi kérdést, avatkozik be az életükbe, osztja meg őket,...
Ezért azt gondolom továbbra is, hogy amennyiben szabadon dönthetnének az ott lakók, akkor azt döntenék, hogy Erdély legyen független, amennyire az csak lehetséges.

 
kuliver

2015.02.23 08:22  | | 706234.

Még egyszer: Azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy Erdély és az erdélyi magyarok közt nagyon nincs egyenlőségjel. 1910 -ben mindössze Erdély 1/3 - a volt magyar nemzetiségű.

 
grisenyka

2015.02.23 00:37  | | 706233.

Még egyszer: ha lett volna népszavazás Erdélyben, akkor is Romániához való csatlakozás mellett döntenek - hiszen ekkor a román hadsereg vigyázott a rendre.

Ha a wilsoni elveket követik, kb. azt a területet tarthattuk volna meg, amit később a II. bécsi döntésben megkaptunk.

Azt, hogy a székelyek nem tartották magukat magyarnak úgy értem, hogy szervezeti különállásukból, katona voltukból IS következett, hogy önálló társadalmat alkottak Erdélyen belül. Az is érdekes, hogy míg az erdélyi magyarság nagy része a reformáció valamelyik irányzatához csatlakozott, a székelyek megmaradtak katolikusnak.


 
grisenyka

kadar (706228) |2015.02.22 20:37  | | 706229.

Sütő András ott maradt - rá is ment a fél szeme.
Az Advent a Hargitánban gyönyörűen megfogalmazta azt, amit Te kérsz számon az erdélyi magyar értelmiségtől.
Nemzeti Színház, 1989. Sinkovits főszerelésével:
http://www.canadahun.com/temak/sz%C3%ADndarabok-sz%C3%ADnh%C3%A1zi-felv%C3%A9telek.32162/page-4#post-3884519

http://data.hu/get/6832231/Advent_a_Hargitn.z01
http://data.hu/get/6832232/Advent_a_Hargitn.z02
http://data.hu/get/6832233/Advent_a_Hargitn.z03
http://data.hu/get/6832236/Advent_a_Hargitn.z04
http://data.hu/get/6832237/Advent_a_Hargitn.z05
http://data.hu/get/6832238/Advent_a_Hargitn.z06
http://data.hu/get/6832239/Advent_a_Hargitn.z07
http://data.hu/get/6832240/Advent_a_Hargitn.z08
http://data.hu/get/6832241/Advent_a_Hargitn.z09
http://data.hu/get/6832242/Advent_a_Hargitn.z10
http://data.hu/get/6832243/Advent_a_Hargitn.z11
http://data.hu/get/6832244/Advent_a_Hargitn.z12
http://data.hu/get/6832245/Advent_a_Hargitn.z13
http://data.hu/get/6832246/Advent_a_Hargitn.z14
http://data.hu/get/6832247/Advent_a_Hargitn.z15
http://data.hu/get/6832248/Advent_a_Hargitn.z16
http://data.hu/get/6832249/Advent_a_Hargitn.z17
http://data.hu/get/6832250/Advent_a_Hargitn.zip

Ha gondot jelent innen a letöltés, szívesen átküldöm.

 
kadar

grisenyka (706224) |2015.02.22 20:12  | | 706228.

Azt tartom a legrosszabbnak, ha az irányt mutató értelmiség elhagyja Erdélyt. Ezzel nem akarok senkit sem hibáztatni, csak tényszerűen ezzel nagy mértékben gyengül Erdély.
Ha a gazdaságilag sikeresek lesznek a magyarok ott, akkor ez enyhítheti a helyzetet. Erdély fennmaradása szerintem e két tényezőtől függ.
Jó lenne sok szellemi és gazdasági sikerről hírt hallani, remélem vannak ilyenek.

 
grisenyka

2015.02.22 19:31  | | 706224.

Ismertek olyan mai jó erdélyi magyar írót, aki otthon maradt? A legfiatalabbak, akiket ismerek Dragomán György és Szabó T. Anna - de őket már kamaszkorukban Magyarországra menekítették a szüleik.
VISZONT ŐK ZSENIÁLISAK!

 
grisenyka

hata (706222) |2015.02.22 19:29  | | 706223.

Én egy másik regényét olvastam el - de már a címére sem emlékszem. A II. világháború után játszódik (talán 56 után?) - a magyar emigráció szenvelgéseiről szól. A meseszövése jó, de közben oldalszámra filozofál a maga szintjén és stílusában - a poén is borzasztó.

Uz Bencét csak 5 oldalon keresztül bírtam. Amikor a városi ember urambátyámkodik, és parasztabb akar lenni a parasztnál - az nekem nem jön be.

Annyi jó író van - Nyírőnek és az új keresztény kurzusnak ezzel letudtam az adósságomat.



 
hata

grisenyka (706221) |2015.02.22 19:21  | | 706222.

Én olvastam az Uz Bencét. Mikor Nyírő előkerült, azt mondtam: A következő Koszter atya lesz. Nem tudjátok ki ő? Olvassátok el örökbecsű trilógiáját: Lurkó, Fulgur, A világ ura, és megtudjátok mi az igazi irodalom.

 
grisenyka

hata (706220) |2015.02.22 19:15  | | 706221.

... és Nyírő azt is alulmúlja - stílusban, életérzésben és mondanivalóban is.

 
hata

grisenyka (706214) |2015.02.22 19:10  | | 706220.

És Uz Bence? Ahogy az (általam egyáltalán nem tisztelt) egyik honatya javasolta, hogy be kéne venni a tananyagba mint jeles írót. Azért a hülyeségnek és műveletlenségnek is vannak határai.

 
grisenyka

kuliver (706217) |2015.02.22 19:01  | | 706219.

Vannak érzések, amiket nem tudunk kifejezni: és akkor kölcsön vesszük a művészek szavait. Így:


Illyés Gyula: Bartók

„Hangzavart”? – Azt! Ha nekik az,

ami nekünk vigasz!

Azt! Földre hullt

pohár fölcsattanó

szitok-szavát, fűrész foga közé szorult

reszelő sikongató

jaját tanulja hegedű

s éneklő gége – ne legyen béke, ne legyen derű

a bearanyozott, a fennen

finom, elzárt zeneteremben,

míg nincs a jaj-sötét szívekben!



„Hangzavart”! Azt! Ha nekik az,

ami nekünk vigasz,

hogy van, van lelke még

a „nép”-nek, él a „nép”

s hangot ad! Egymásra csikorított

vasnak s kőnek szitok-

változatait bár a zongora

s a torok fölhangolt húrjaira,

ha így adatik csak vallania

a létnek a maga zord igazát,

mert épp e „hangzavar”,

e pokolzajt zavaró harci jaj

kiált

harmóniát!

Mert éppen ez a jaj kiált

mennyi hazugul szép éneken át –

a sorshoz, hogy harmóniát,

rendet, igazit vagy belevész a világ;

belevész a világ, ha nem

a nép szólal újra – fölségesen!



Szikár, szigorú zenész, hű magyar

(mint annyi társaid közt – „hírhedett”

volt törvény abban, hogy éppen e nép

lelke mélyéből, ahová leszálltál,

hogy épp e mélység még szűk bányatorka

hangtölcsérén át küldted a sikolyt föl

a hideg-rideg óriás terembe,

melynek csillárjai a csillagok?



Bánatomat sérti, ki léha vigaszt

húz a fülembe;

anyánk a halott – a búcsúzót ne

kuplé-dal zengje;

hazák vesztek el – ki meri siratni

verkli futamokkal?

Van-e remény még emberi fajunkban? –

ha ez a gond s némán küzd már az ész,

te szólalj,

szigorú, szilaj, „agresszív” nagy zenész,

hogy – mégis! – okunk van

remélni s élni!



S jogunk van

– hisz halandók s életadók vagyunk –

mindazzal szembenézni,

mit elkerülni úgysem tudhatunk.

Mert növeli, ki elfödi a bajt.

Lehetett, de már nem lehet,

hogy befogott füllel és eltakart

szemmel tartsanak, ha pusztít a förgeteg

s majd szidjanak: nem segítettetek!



Te megbecsülsz azzal, hogy fölfeded,

mi neked fölfedetett,

a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt –

te bennünket növesztel, azzal,

hogy mint egyenlőkkel beszélsz velünk.

Ez – ez vigasztal!

Beh más beszéd ez!

Emberi, nem hamis!

A joggal erőt ad a legzordabbhoz is:

a kétségbeeséshez.



Köszönet érte,

az erőért a győzelem-vevéshez

a poklon is.

Ím, a vég, mely előre visz.

Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja

a rettenetet, azzal föl is oldja.

Ím, a nagy lélek válasza a létre

s a művészé, hogy megérte

poklot szenvednie.

Mert olyanokat éltünk meg, amire

ma sincs ige.



Picasso kétorrú hajadonai,

hatlábú ménjei

tudták volna csak eljajongani,

vágtatva kinyeríteni,

amit mi elviseltünk, emberek,

amit nem érthet, aki nem érte meg,

amire ma sincs szó s tán az nem is lehet már,

csak zene, zene, zene, olyan, mint a tietek,

példamutató nagy ikerpár,

zene csak, zene csak, zene,

a bányamély ős hevével tele,

a „nép jövő dalával” álmodó

s diadalára ápoló,

úgy szabadító, hogy a börtön

falát is földig romboló,

az ígért üdvért, itt e földön,

káromlással imádkozó,

oltárdöntéssel áldozó,

sebezve gyógyulást hozó,

jó meghallóit eleve

egy jobb világba emelő zene –



Dolgozz, jó orvos, ki nem andalítasz;

ki muzsikád ujjaival

tapintva lelkünk, mind oda tapintasz,

ahol a baj

s beh különös, beh üdvös írt adsz

azzal, hogy a jaj

siralmát, ami fakadna belőlünk,

de nem fakadhat, mi helyettünk

– kik szív-némaságra születtünk –

kizenged ideged húrjaival!



1955

 
kuliver

Bodza (706215) |2015.02.22 18:44  | | 706218.

Kós Károly is azok közé tartozott, akik soha nem akarták az anyaországot. 40 ezer fővel! megalapították a kalotaszegi köztársaságot. Elég vicces.

 
kuliver

Bodza (706215) |2015.02.22 18:35  | | 706217.

Jobb szeretem, ha valaki a saját véleményét mondja el, nem idézget.

 
grisenyka

Bodza (706215) |2015.02.22 18:29  | | 706216.

Köszönöm. Szép, kemény szavak.

 
Bodza

2015.02.22 17:56  | | 706215.

Válaszoljon helyettem Kós Károly:

http://tar.infotars.hu/ppl513/private/toronyor/II_evf_4/kialtoszo.htm

 
grisenyka

hata (706210) |2015.02.22 16:45  | | 706214.

Jogos: Erdély jelentős része lakatlan volt.

Tetszik - nem tetszik: a nemzetiségi határokat Hitler állította vissza. Az a terület, amit 1940-ben visszakaptunk, még úgy is magyar többségű volt, hogy rengeteg áttelepítés történt a két világháború között.

Szokták az erdélyi magyar írókat azzal vádolni, hogy fasiszták voltak. Hitler visszaadta nekik azt, amire vágytak: Magyarországhoz kerültek. Nekik voltak hálásak. Én Wass Albertnek több művét is elolvastam - mindegyikből a humanizmus árad. (Szemben Szabó Dezsővel, aki keményen soviniszta). Sütőről meg semmi rosszat nem lehet elmondani - talán ezért nem is szólnak róla.
Nyírő meg egyszerűen csapnivaló író - akár liberális is lehetett volna, az se segít rajta - max. nem kezdenek neki a 21. sz.-ban örülni, hogy létezett.



 
grisenyka

kuliver (706211) |2015.02.22 16:39  | | 706213.

Nem találom Sopron 1920-as adatait - de német többségű városnak szokták mondani.

Abban biztos vagyok, amit Kadar is állított: Ha Erdélyben korrekt népszavazás van, az önállóság mellett döntöttek volna. Ez volt a zsigerükben - a székelyek mindig székelyeknek vallották magukat, sohasem magyaroknak. Mióta világ a világ, önálló közigazgatásuk, modern szóval autonómiájuk volt.

 
kuliver

2015.02.22 16:25  | | 706211.

1910 - ben Erdély népessége:
román 2 829 454 - 53,8%
magyar 1 661 805 - 31,6%
német 564 789 - 10,7%
szerb 52 084 1,0%
tót 31 028 0,6%
rutén 20 482 0,4%
egyéb 97 825 1,9%

 
hata

2015.02.22 16:23  | | 706210.

Akkor én is áttérek ide,
Természetesen nem akarok megint vitát gerjeszteni, de a tisztánlátás érdekében javaslom Teleki Pál 1910-ben készített ún. "vörös térkép"-ének tanulmányozását.

 
kuliver

2015.02.22 16:20  | | 706208.

grisenyka: "Persze, mert a román hadsereg volt akkor Erdélyben!!!

Egy biztos: az erdélyi románoknak jobb dolguk volt Magyarországon, mint az erdélyi magyaroknak lett Romániában.
Nem voltak elnyomva, csak meg kellett tanulniuk magyarul. De így is több erdélyi román tudott románul írni - olvasni, mint a nem erdélyiek. Erre is van adat."

 
kuliver

2015.02.22 16:20  | | 706207.

kuliver: "Visszatérve Erdélyre, a történészek szerint 1920 - ban, ha Erdélyben népszavazás lett volna a hovatartozásról, az erdélyiek ugyanúgy Romániára szavaztak volna. Szóval ez a Nagymagyarország ábrándozás minimum felülvizsgálatra szorul, de ez már valóban nem ennek a topic - nak a témája."

 
kuliver

2015.02.22 16:19  | | 706206.

Javaslom, vitassuk meg itt.

 


Felhasználónév:

Jelszó:

Jelszóemlékeztető



Friss feladványok:
 Csacsi pacsi másképpen
 Másféle darts
 Könnyű, mint az ABC 2.
 A jobb rosszabb
 Egyenletek 3.
 Szójáték 23.
 Könnyű, mint a torpedó

Hirdetés

© 2017 DigitalAge

impresszum  ::  médiaajánlat  ::  segítség  ::  ajánló  ::  kezdőlapnak  ::  kedvencekhez   RSS