|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
|
Kedvenc olvasmányaim
Hirdetés
| grisenyka |
2019.12.28 02:31 | | 742132. |
| |
Karácsonykor játszottunk egy szabadulószobás kártyával. Egyszer használatos - kb. 5000 forintért lehet kapni többfélét is, ahogy így utólag megnézegettem.
4-en voltunk, az asztal 4 oldalán - de a képeket egyszerre csak 1 ember láthatta, abból a korból meg már jócskán kinőttünk, hogy kíváncsiságunk jeleként odaugorgassunk egymáshoz
A betűk, rajzok meg kicsik voltak - kapkodtuk is a szemüvegünket keményen felfelé. Akik azt hitték, hogy még nincs szükségük szemüvegre, átértékelhették a döntésüket.
A kérdések jópofák voltak, most találkoztam ilyennel egyszer, sokszor meghökkentem.
Tanulság: egy projektor és egy vetítővászon segítségével remek élmény lett volna.
|
|
| grisenyka |
dingidungi (741207) |2019.11.30 16:58 | | 741691. |
|
| |
Én is ilyen szabadulószobást rendeltem karácsonyra - úgy tűnik, felvillanyozta az ötlet a fiamat és az unokaöcsémet. Ha film - legfeljebb megnézem előtte. Remélem, nem valami horrort találnak ki.
Majd mesélek
|
|
| dingidungi |
dingidungi (741206) |2019.11.07 20:04 | | 741207. |
| |
Ja, és bocsánat: természetesen egy percig sem becsülöm le az aprónépet, az ő képességeiket, de ez a könyv talán mégsem kicsiknek való |
|
| dingidungi |
mutterka (741203) |2019.11.07 19:50 | | 741206. |
|
| |
Éppen ezt a könyvet kicsiknek nem ajánlanám. Nem egyszerű, bonyodalmasabb, húzósabb fejtörők, van, amelyhez nem csekély előkészület, előismeret is lehet szükséges. Éppen mint a gyakorlatban "egyedül nem megy". Jobb lehet könyvből többen játszani, lehet egyedül is, ezért nincs is komolyan vett időkorlát, bármeddig gondolkodhatsz egy-egy részfeladványon is. Senki sem fogja megkérdezni, egy-egy fejezetet hány óra alatt sikerült megfejtened |
|
| mutterka |
dingidungi (741201) |2019.11.07 17:40 | | 741203. |
| |
Unokáim kicsit nagyobbak lesznek, biztosan veszek nekik ilyen könyvet.
Valami hasonló megoldású, talán kalandos könyvet lehetett kapni régebben is. Kb 25-30 éve kedvence volt a gyerekeimnek. |
|
| dingidungi |
mutterka (741197) |2019.11.07 16:50 | | 741201. |
|
| |
Szóval jó a könyv is. Egyrészt itt most nem csekély késztetés, lapozzunk előre, lessük meg a segítségeket, akár a megfejtést, hiszen az is ott van a későbbi oldalakon. Időkorlát nincs, puskázni is lehet |
|
| kkanya |
mutterka (741187) |2019.11.06 19:07 | | 741188. |
| |
Én is ilyen meglepit kaptam két éve születésnapomra a gyerekeimtől. Nagyon élveztük, hatan voltunk, az pont ideális létszám. Sajnos a hely pontos nevére nem emlékszem, de megkérdezem a lányomat, ő szervezte |
|
| dingidungi |
mutterka (741183) |2019.11.06 18:25 | | 741185. |
|
| |
Ajaj, igazán bölcset nem tudok mondani, nemrégiben pl. egy Star Wars mókát játszottunk végig. Általában mindegyik megoldható akkor is, ha valaki nem is látta a filmet, nem nézi a sorozatot, így voltam a Mentalistás játékkal is. Korosztály sem lényeges, voltaképpen életkortól függetlenül játszhat bárki. Inkább fontos a csapat létszáma, összeszokottsága, mennyire tudnak a csapattagok együttműködni. Általában 2-8 játékosról szól, 2 bízvást kevés lehet valamennyi feladat megfejtéséhez, 8 emberkénél meg már túl nagy a nyüzsi. Viszont vannak nehézségi fokozatok, erre érdemes figyelni, csillagokkal jelölve. Célszerű elsőre valami szerényebbet választani. Sok ilyen van, mondjuk: escapezone |
|
| mutterka |
dingidungi (741182) |2019.11.06 16:25 | | 741183. |
|
| |
Ilyen helyre szeretnék belépőket venni, ajándékba.
Ajánlanád valamelyiket Dingidungi?
(Huszon.. éveseknek)
|
|
| dingidungi |
2019.11.06 15:37 | | 741182. |
|
| |
Végül is könyv, olvasmány ez is, amennyiben lehet, ebbe a fórumba való. Ki mennyire ismeri a szabadulószobás fejtörőket? Mi már családdal, baráti társasággal jó néhány alkalommal voltunk, eleddig sikerült mindegyik, bár voltak erősen necces sztorijaink is. Immáron könyvben is, egyelőre még a második fejezetet nyüstölöm. Puskázni is lehet, csak azt nem igazán illendő: https://hvgkonyvek.hu/konyv/szabaduloszobas-fejtorok |
|
| grisenyka |
grisenyka (734112) |2018.12.26 18:19 | | 734146. |
|
| |
Illetve közben eszembe jutott Wass Albert Elvásik a veres csillag c. regénye is erről a korról szól.
|
|
| grisenyka |
2018.12.25 04:17 | | 734112. |
|
| |
Ha már szóba került Tompa Andrea:
Erdélyből 1990-ben jött át Magyarországra.
Fejtől, lábtól c. regénye a 19/20. századfordulós Erdélyt ábrázolja két orvostanhallgató, majd orvos életén, gondolatain keresztül. Nekem inkább ismeretterjesztő műnek tetszett - valahogy Thomas Mann Varázshegye jutott eszembe róla. Végül Trianon és hatása Erdélyre - a kolozsvári magyar értelmiségieket kiűzik/kiutálják az országból.
Érdekes regény.
Omerta c. regényéért kapta a Libri irodalmi díjat.
Ez az 1950-es évek Romániájában játszódik. 4 ember E/1-es monológján keresztül meséli el, mi folyt az országban. Az első, egy parasztasszony, cseléd meséje egészen zseniális nyelvileg is, a sztori is pörgős. A másik 3, egy kertészből lett funkcionárius, a fiatal szeretője és egy apáca élete már hosszadalmas, talán néhol átugrós, de nem bántam meg, hogy átrágtam magam rajtuk, erről a korszakról még nem olvastam irodalmi műveket.
|
|
| pasztoi_istvan |
titok111 (723316) |2017.06.02 17:58 | | 723326. |
| |
Nálam tiszta káosz így beágyazva ez a bejegyzés (tartalomtól függetlenül).
Alul tudom ugyan a csúszka segítségével jobbra-balra toszogatni, de egy egész sor sehogy nem fér ki. Mi ennek az oka?
(Ide meg nem tudok 30 kb-nál nagyobb képet csatolni.) |
|
| titok111 |
2017.06.02 13:38 | | 723316. |
| |
Alappálya
Ahogyan egy tengeren is rendszeresen ki kell számolni, hogy az adott menetirány és sebesség mellett milyen útvonalon fog haladni a hajó és vannak-e belátható távon belül zátonyok vagy viharok, ugyanúgy a gazdaság és a költségvetés várható alakulására is rendszeresen ki kell számolni az ún. alappályát, amelyre változatlan politikák és jogszabályok mellett számítani lehet. Nagyon nem mindegy, hogy mekkora akadály milyen messze van.
Ha nem figyeltünk és hirtelen nagyon közel felbukkan egy zátony, akkor éles kanyart kell venni, ami önmagában is veszélyes, és gyakorlatilag biztosan komoly sebességveszteséget fog okozni még akkor is, ha sikerül elkerülni a katasztrófát. Ezt nevezik a gazdaságpolitikában növekedési áldozatnak, amit csak akkor tudunk minimalizálni, ha minél jobb távcsöveket vagy GPS-t használva folyamatosan az előttünk álló utat kémleljük.
Ha a kapitány az utasokat úgy akarja megnyugtatni, hogy a GPS-t beviszi a kabinjába, nem mutatja meg senkinek, vagy utasítja a legénységet, hogy az utasok kabinjaiban a monitoron mindig a „szélcsend és szerencsés hajózás” című kép legyen látható, az utasoknak akkor is fel fognak tűnni a hajó esetleges rángatózásai. Ha még rosszabb esetben a kapitány arra utasítja a legénységet, hogy magát az egyetlen GPS-t „berhelje meg”, mert attól fél, hogy a kíváncsiskodó utasok meglesik, vagy a fegyelmezetlen matrózok kikotyogják, hogy a valóság nagyon más, mint amit a képernyők mutatnak, akkor csak idő (vagy szó szerint a vak szerencse) kérdése a hajótörés.
(Ollózva: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2017/06/02/koztarsasag_vagy_a_bolondok_hajoja/) |
|
| hata |
2017.01.02 15:48 | | 720283. |
| |
Most olvasom. Ajánlom a fiatalabbaknak, hogy mire (is) számíthatnak.
A 83 és 1/4 éves Hendrik Groen titkos naplója: Lesz ez még így se
|
|
| titok111 |
2016.06.01 11:12 | | 715384. |
|
| |
http://hataratkelo.blog.hu/2016/05/31/elegtetel_104
Folyamatosan jönnek a hírek Magyarországról, hogy baj van. MUNKAERŐHIÁNY VAN. Nem találnak embert, szakembert meg pláne. Horribile dictu néhány cég odáig süllyedt, hogy kénytelen bért emelni. Belegondolni is rossz. Vége a világnak, BÉRT KELL EMELNI.
Most ha rosszmájú lennék, akkor elégtételt éreznék, sőt kárörvendenék. Tudjátok mit? Én bizony elégtételt érzek és kárörvendek. Otthon beérett a termés. Sok köszönet nincs benne, kicsi is meg savanyú is, de a tiétek.
Tisztelt vállalkozó urak! Tisztelt közgazdászok, akik a közép- és felsővezetést adjátok a vállalatokban! Most ÉN kérdezek vissza. Hogy is van az a „ha nem tetszik, el lehet menni”, „nyitva az ajtó”, „döngetik a kaput, annyian akarnak itt dolgozni”, „annyit fizetünk neked, amiért még itt maradsz, ő meg annyival kap többet, hogy idejöjjön”?
Én meg azt mondom, HA DISZNÓ NINCS, KONDÁS SEM KELL.
El lehet menni? Kösz, megfogadtuk a jótanácsot néhány százezren. Na, akkor MOST lehet kinyitni a kapukat és beengedni, aki döngeti. Nocsak. Nincs kint senki? Így jártatok, bazd meg. Urak. Nincs, aki kivegye alólatok a szart, a kórházban? Nincs, aki megsüsse a kenyeretek? Nincs, aki megjavítsa a vízvezetéket? Talán tovább kellett volna látni az orrotoknál.
Bizony tisztelt középvezetők, tisztelt vállalatvezetők, tisztelt vállalkozók, ezért jórészt ti vagytok a felelősek. A lovat nem csak ütni kell, hanem néha egy kis kockacukrot is kellett volna adni neki. Dakota indián alól kidőlt a ló, mert éhen halt. Most már adnál neki, de késő.
Közgazdász urak! Céget menedzselni megtanultatok. Emberként viselkedni nem. A konda szétszéledt, nincs, aki összeterelje. Persze ti nem vagytok felelősek. Ti nem tudtátok. Azt hittétek, örökké tart a „majd veszünk fel másik embert” korszak. Tévedtetek. Megérdemlitek.
Utoljára a nagy büdös átkos kommunista korszakban volt a főnök-beosztott viszony közvetlen és szociálisan érzékeny. Aztán a rendszerváltás után az átkosban szocializálódott melósbarát „öreg”-eket szép lassan felváltotta az egyetemről frissen kikerült, profitorientált fiatalok hada. Megtörtént mindenhol az úgynevezett „fiatalítás”.
Mára beérett a gyümölcse.
Láttam, hogyan beszélnek tisztességben megőszült szakemberekkel. Sokan inkább vállalták, hogy idő előtt csökkentett pénzért nyugdíjba vonulnak. A fiatalítás hozadéka az is, hogy Magyarországon negyven év felett nem ember az ember. A szaktudás, a tapasztalat, a szorgalom nem érték.
Az emberek értettek a szóból. A köztudottan röghöz kötött magyar máshol próbál boldogulni. Nyelvtudással vagy anélkül, keserűséggel telve megy el.
Kint, az új országban, iszonyatos hátrányt kell ledolgozni.
Elhelyezkedtem az angol építőiparban. A nyelvet nem beszéltem. Az építőipar felépítését, technológiai folyamatait nem ismertem. Húsz év után a birminghami vizsgán ültem újra lánctalpas forgókotróra megint. Sokszoros hátrányból indultam.
Valamivel pótolnom kellett a nyelvtudás hiányát. Csak és kizárólag a munkámmal tudtam azt elérni, hogy a cégek, az ügynökségek munkát adjanak. Csak a munkámmal tudtam kompenzálni. Nem, nem kellett többet dolgoznom, mint más gépkezelőknek csak jóval profibbnak kellett lenni.
Két dolog jellemzi az itteni, amúgy nagyon jó gépkezelőket. Csak annyit csinálnak, amit mondanak nekik. Soha nem kezdeményeznek, akkor sem, ha tudnának segíteni. Valamint úgy félnek a közművezetékektől, mint a tűztől. Na, ezen a két téren tudtam lelépni őket.
Nem volt könnyű. Ha a feleségem nem tartja bennem a lelket az első időkben, akkor idegileg rámegyek. a szakmai önbecsülésem romokban hevert. Ő volt, aki bízott bennem és végig tartotta bennem a lelket. Sikerült. Ma már folyamatosan van munkám, sőt, olyan is előfordult, hogy cégek, akiknek dolgoztam, újra engem kérnek. Az ügynökök naponta küldik ajánlataikat.
Dolgoztam az öt év alatt körülbelül hatvan különböző építkezésen. Egy naptól egy évig. Soha a legcsekélyebb problémám vagy konfliktusom nem volt, egy esetet kivéve, amikor én hagytam ott egy építkezést.
Mindig mindenhol a legnagyobb tisztelettel beszéltek velem. Számtalan ország melósaival dolgoztam együtt Dél-Afrikától Litvániáig. Mindenkivel békében és barátságban.
Nehéz volt idáig eljutni. Mindegy, nem érdekes. Túl vagyok rajta.
Igen, ez nekem elégtétel. Ha van eszük, akkor a nagy arcból egy kicsit visszavesznek otthon. A pökhendi megalázóan odavetett „el lehet menni” talán kevesebb lesz. Még az is előfordulhat, hogy emberszámba veszik a melóst. A megbecsüléstől még fényévekre vannak, de valami elkezdődött.
Mi, néhány százezren indítottuk el ezt a folyamatot. Volt a kormánynak néhány sikertelen, közröhejbe fulladó próbálkozása a kivándorlók hazacsábítására.
Ahány kivándorló, annyiféle indíttatás. Természetesen a legnagyobb motiváció a pénz. Viszont a munkahelyi légkör sem elhanyagolható tényező. Van, akinek ez fontos. Aztán ez az az időszak, amikor a magyarnak elfogyott a türelme. Már nem hat a „várjál még néhány évet, és jobb lesz” duma.
Persze senki sem pótolhatatlan. Majd közgazdász úr beáll tökösnővérnek, majd menedzser elvtárs kiszedi a kenyeret a kemencéből.
Azt hiszem, a közgazdasági állatorvosi ló minden ismérve felfedezhető a balatoni vállalkozók tevékenységén. Csapnivaló szolgáltatást nyújtani aranyáron, zsebből fizetett vagy ki nem fizetett emberekkel három hónapig, kitermelve az év többi hónapjára a megélhetést, plusz az X5 BMW árát.
Az egész folyamatra az ostoba kormányzati kommunikáció még rátett egy lapáttal. „Tapasztalatot szerezni mennek ki a magyarok, aztán majd hazajönnek, és felvirágoztatják az országot”.
Tejóatyaúristen. Ha egy kutyának beadnák ezt a dumát, megveszne tőle. A kormány az adófizetők pénzéből hazavásárolt néhány embert és óriási sikerként elkönyvelte.
Lófaszt, mama… (Hogy egy klasszikust idézzek egy korábbi miniszterelnöktől.)
Kinyílt a világ, megszűntek a határok, egy újkori népvándorlás kezdetén vagyunk. A „Nem térkép e táj” már nem tart otthon senkit. A párducbőrös kacagányt el kellett adni, hogy egy tányér leves kerüljön az asztalra.
A tisztelt országmenedzser urak mit gondoltak, meddig lehet büntetlenül hülyének nézni a magyart? Meddig lehet lózungokat pufogtatva röghöz kötni az embereket?
Negyvenhét évesen, harminc év munkaviszony után mondtam, hogy elég volt. Azt kell mondanom, hogy köszönöm, urak. Meg kell köszönnöm, hogy átsegítettetek a saját korlátaimon és olyan élményekhez jutottam, amikhez egyébként esélyem sem lett volna. Minden nap egy új élmény, minden nap egy új felfedezés, és vagyunk így ezzel néhány százezren.
Ja, hogy közben otthon nincs szakember. Az országot nem egyetlen nap alatt hagyta el ennyi ember. Hosszú, folyamatosan erősödő trend ez, ami mérhető vizsgálható és előre jelezhető. Semmit nem tettetek ellene. Most meg megy a csodálkozás, hogy nincs ember. Gratulálok. Így kell ezt csinálni.
Felmerül a kérdés, hogy mondjuk az utolsó tíz év felsővezetése mennyire alkalmas a feladata ellátására, ha az orruk előtt zajló folyamatokat sem tudják kezelni? Ha én ilyen szakember lennék már páros lábbal rúgtak volna ki mindenhonnan.
Nem sajnálok semmit és senkit. Nyomokban sincs bennem ideológiai elkötelezettség az ország iránt. Magyar vagyok, és ezt soha nem tagadnám meg. Ott születtem, az életem legnagyobb részét ott éltem le. Minden emlék odaköt.
Semmi bajom az országgal, a hazával, sőt az ott zajló folyamatokkal sincs. Elfogadom és tiszteletben tartom a nép döntését, hogy milyen országvezetést választott. Ha a választópolgároknak ez kellett, ám legyen. Engem nem érint. Gusztustalanul önző féreggé váltam.
Most meg elégtételt érzek. Visszaigazolást, hogy jól döntöttem.
Mi, kivándorolt magyarok számtalanszor megkaptuk már, hogy hazaárulók vagyunk, hogy menjünk, nem hiányzunk senkinek, hogy mindig idegenek leszünk a világban és sehol nem lelünk otthonra.
Én meg csak ennyit mondok:
Néha csak arra van szükséged, hogy ellazulj, és azt mond: bazd meg.” |
|
| titok111 |
2016.05.13 13:38 | | 714890. |
|
| |
A hosszú hétvégére jól jöhet:
http://real-j.mtak.hu/505/1/MATFIZ_22.pdf |
|
| titok111 |
titok111 (714802) |2016.05.11 12:41 | | 714804. |
|
| |
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9063697
"Nekem megvan a Jövő történelme, nagyon érdekes könyv (nemnem, nem akarom eladni). Talán a legérdekesebb az benne, hogy komolyan gondolta. Azóta én is figyelek a Mester könyveire, találtam is azóta egészen pontosan kettőt. Az egyik hátlapján rajta volt a többi könyvéről készült fotó, borítóval együtt. Tehát következzen a teljes SZK sorozat:
1. Titkos ügyek és ágyak
2. A jövő történelme (olvastam)
3. Álsebész a Gestapo műtőjében (ezt olvastam)
4. Charles Taylor: A dzsungel... (a borító felét takarja egy másik könyv, nem látni a címet - ezt az egyet úgy látszik "álnéven" írta)
5. Forintért koronát
6. Ej, ej Jusztícia (2002)... (olvastam)
Az általam olvasott könyvek közül a Jövő történelme zseniálisan provokatív, a másik kettő rémesen unalmas butaság. A Jusztíciában csak a Jövő történelmét ismételgeti erőltetett dialógusokban, a Gestapos meg egy gyengus kalandregénynek tűnt anno. A Jusztícia hátlapján van egy fotó is a szerzőről, kicsit muris fehér kalapban és öltönyben, de tagadhatatlanul ugyanaz az ember, mint aki a Jövő történelme hátlapján ücsörög. "
|
|
| hata |
2016.05.11 12:39 | | 714803. |
|
| |
Kamaszkoromban Zola rajongó voltam.
Egy regényének a címe különösen felkeltette az érdeklődésemet: A Hölgyek öröme
Azt hiszem nem kell részleteznem a csalódásomat (már annak aki egyáltalán olvasta).
|
|
| titok111 |
titok111 (709962) |2016.05.11 12:32 | | 714802. |
|
| |
Ivan Jefremov: A borotva éle
Egy könyv, aminek az értelmezéséről újabb könyvet lehetne írni – és egy rejtély, mert egy ilyen művel a háta mögött Jefremovot nagyjából Lemmel és Asimovval kellene egy lapon említeni, de valamiért még a kultikus scifi-rajongók sem ismerik/emlegetik a nevét. Így adott a kérdés, hogy mégis milyen könyvet szeretne olvasni egy vérbeli tudományos-fantasztikus guru (és itt most hagyjuk a villogó lézerfegyvereket és az űrcsatákat), ha nem ilyet?
Maga A borotva éle valami elképesztő, mesés utazás – rendkívül hosszú, emiatt türelmet igényel olvasójától, cserébe viszont magába szippantja a befogadót. A trükk az, hogy Jefremov szokatlanul messziről indítja el az összefutó szálakat, és mindenhova beékel valami pluszt, amin lehet gondolkodni és izgulni még azon túlmenően is, hogy a messzi távolban ott lebeg a regény legvégső, ködbe burkolózó vége és célja. Van itt klasszikus értelemben vett kaland, romantika, misztérium, filozófia, még filozófia, tudomány, és még több filozófia. Alapötletből és mondanivalóból annyi, ami más írónak három könyvre is elegendő lenne…
Jefremov sok mindent akar megmagyarázni, sok kérdést tesz fel, és sok választ is ad – néha talán éppen ezt kellene mellőznie. A pszichofiziológia mellett például az általános pszichológia, az indiai kultúra és filozófia, a szépség filozófiája, a szerelmi kapcsolatok, a nőideál alakulása is mély kivesézésre kerül, de az olvasót leginkább a szocialista jövő és a szocialista ember mellett tett karakán állásfoglalás fogja meglepni. Itt lehet a válasz a korábban felmerült rejtélyre: Jefremov elkötelezett híve a kommunizmusnak, pontosabban annak a világnak, ami az idealizált kommunizmusban él. Míg a Sztrugackijok részben például pont azért kerültek kultikus státuszba nyugaton és keleten egyaránt, mert szándéktalanul lettek afféle ellenzéki, felszín alatt odamondogató rendszerkritikus szereplői az irodalomnak, addig Jefremov még semlegességet sem vállal, hanem tökéletesen beáll a hívó kommunista ideológusok és írók közé. Valószínűleg ezzel el is vágja magát attól, hogy a jelenben műveire szélesebb körben emlékezzenek és hivatkozzanak.
Nagy kár, mert A borotva éle az a regény, ami nem csak egyesíti a szépirodalmat a tudományos-fantasztikummal, hanem egyfajta ideált is alkot belőle. Házasítja az orosz realizmust, a jellegzetes szlávos giccsben lubickolást, az idealizmust és a naivitást egy olyan tudományos közeggel, ami reális alapokon nyugszik, de mindenképpen a jövőben teljesedik ki, a jelenben még csak ígéret. Ilyen jellegű írásra talán még a Sztrugackijok sem voltak képesek, szóval Jefremovra mindenképpen érdemes vetnie pár pillantást annak, aki a legszínvonalasabb scifit akarja olvasni.
|
|
| dingidungi |
2016.05.11 12:19 | | 714800. |
|
| |
Valamiért nosztalgiám támadt. Annak idején nem csak a könyvet olvastam, szerettem, láttam színházban is (Végvári Tamás († , Gálvölgyi János). Két színdarab, amely -úgy tűnik- sosem veszít aktualitásából:
Velúrzakó
|
|
| titok111 |
(709927) |2015.08.19 08:34 | | 709962. |
|
| |
Hát igaz, ami igaz, az pszichológiai esettanulmány (vagy durva pornófilmforgatókönyv). Szóval ha valaki kihagyja, azáltal semmi értékestől nem esik el.
Volt egy orosz írótól a Borotva éle c. könyv, az viszont izginek tünt 10 évesen. Mondjuk A jövő történelme c. könyv is. |
|
|
|
|
