ROVATOK

FELADVÁNYOK

BETŰTÉSZTA

ASSZOGRAMMA

JÁTÉKOK

KVÍZJÁTÉK

FÓRUM

REGISZTRÁCIÓ

A mai nap képe

nap képe

Küldj be te is képet!
Képeslapküldés

Keresés az oldalon:

Friss fórum:
Feladványok (14311)
Jelszófejtés (2348)
Gratulációk (eredmények) (4380)
Tőlem Nektek (11002)
csak úgy.. (3584)
Betűtészta (2395)
Kvízverseny (6112)
Hónap feladványa (336)
A hét kérdése (1051)
Ki mondta? (188)
Választás 2018 (19)
Heti kvíz (198)
Magyar NB 1 (177)
asszogramma (1511)
Vicces képek (82)

 > Még több fórum

A hét kérdése:

Jelentkezz be a heti kérdéshez!

 > régebbi kérdések
 > kérdés beküldés

Legolvasottabbak:
IQ teszt
Egy angliai egyetem kutatásai
Hipnózis
Varázsgömb
Agyscanner

DigitalAge >> Fórum >> Assistance

Szívből szóló versek

Sorrend:  
Időzóna:
Méret:

Hirdetés

Lapozás:  
2/33

onix

2017.02.09 11:07  | | 720924.

A legnagyobb művészet

Írta: Túrmezei Erzsébet

A legfőbb művészet, tudod mi?
Derűs szívvel megöregedni!
Tenni vágynál, s tétlen maradni,
igazad van, mégis hallgatni.
Soha nem lenni reményvesztett.
Csendben hordozni a keresztet:
Irigység nélkül nézni másra,
ki útját tetterősen járja.

Kezed letenni az öledbe,
s hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segítni tudtál régen,
bevallani alázattal, szépen,
hogy arra most már nincs erőd,
nem vagy olyan, mint azelőtt.
Így járni csendesen, vidáman
Istentől rádrakott igádban.

Teljesen ezt a művészetet
megtanulni nehezen lehet.
Ára öregen is sok küzdelem,
hogy a szívünk csendes legyen,
s készek legyünk beismerni:
Önmagamban nem vagyok semmi!






 
kuliver

2017.02.09 09:23  | | 720923.

John Donne: Elégia a vetkőzésről

Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem,
vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
S mint harcos, ha ellenségre talál:
lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll.
Öved délkörét oldozd meg hamar:
minden tájnál szebb földövet takar.
Pruszlidat vesd le, olyan feszesen
tapad; más nem lát bele, de nekem
hadd suttogja a susogó selyem
esése, hogy most lefekszel velem.
Fűződre régtől féltékeny vagyok,
de megnyugtató, mikor kikapcsolod.
Oly szép vagy, ha ruhád leengeded:
kibukkanó nap nyári kert felett.
Cipődet rúgd le gyorsan; várja lágy
talpadat nászi templomunk, az ágy.
S le fejdíszed filigrán, csupa fény
hálójával; hajad szebb diadém.
Ily fehér ingben égi angyalok
szállnak a földre; magaddal hozod
azt, mit Mohamed Paradicsoma
ígér nekünk, örök gyönyört, noha
a kísértet is vászoningben jár,
de főleg égnek nem a hajam áll.

Engedd szabaddá szeretőd kezét,
hadd nyúljon alád, mögéd és közéd.
Amerikám! Frissen fölfedezett
földem, melyet bejárok, fölfedek,
aranybányám, országom, hol mohó
kényúr vagyok, egyeduralkodó,
s boldog pionír, miközben sötét
kincseskamrádon ujjam a pöcsét.

A lélek úgy teljes, ha testtelen,
s a test akkor egész, ha meztelen.
Az ékszer nem kell, az csak elvakít,
mintha Atlanta kincseket hajít,
s a bolond férfi szeme ottragad
gyöngyön, gyémánton, mert azt látja csak,
ami képkeret, könyvön díszkötés,
amatőr-öröm. De ennyi kevés.
Nyak, arc, derék, kar, láb, comb, csípő, mell:
a szeretőnek a nő teste kell.
A bűn nem bűn, és itt nem incseleg
az ördög sem. Engedd le ingedet.
Tárd szét magad, ne félj tőlem, ahogy
föléd hajlok. Gondold: bábád vagyok.

Mezítelenül is gondoskodom rólad,
vagy nem elég egy férfi takarónak?

Faludy György fordítása

 
kuliver

onix (720614) |2017.01.27 15:29  | | 720736.

A házatok egy alvó éjszakán,
mi lenne, hogyha rátok gyújtanám?
hogy pusztulj ott és vesszenek veled,
kiket szerettél! Együtt vesszetek.

Te ilyenekre izgulsz ?

 
grisenyka

2017.01.27 04:02  | | 720731.

Ady Endre_Harc a Nagyúrral

 
onix

kuliver (720585) |2017.01.18 15:04  | | 720614.

Írj be olyan verset, ami neked szép..
Pilinszky valami különleges, ezért mert nem érted a képeit.

 
kuliver

grisenyka (720584) |2017.01.14 15:07  | | 720585.

Ez megint mitől szép vers?

 
grisenyka

2017.01.14 09:55  | | 720584.

Pilinszky János: Ne félj

Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épphogy fölvetem,
játszom magammal, ennyi az egész,
siratni való inkább, mint merész.

Bár néha félek, hátha eltemet
a torkomig felömlő élvezet,
mi most csak fölkérődző förtelem,
mi lesz, ha egyszer mégis megteszem?

A házatok egy alvó éjszakán,
mi lenne, hogyha rátok gyújtanám?
hogy pusztulj ott és vesszenek veled,
kiket szerettél! Együtt vesszetek.

Előbb örökre megnézném szobád,
elüldögélnék benn egy délutánt,
agyamba venném, ágyad merre van,
a képeket a fal mintáival,

a lépcsőt, mely az ajtódig vezet,
hogy tudjam, mi lesz veled s ellened,
a tűzvész honnan támad és hova
szorít be majd a lázadó szoba?

Mert égni fogsz. Alant az udvaron
a tátott szájjal síró fájdalom
megnyílik érted, nyeldeklő torok.
Hiába tépsz föl ajtót, ablakot.

A túlsó járdán állok és falom:
gyapjat növeszt a füst a tűzfalon,
gyulladt csomóba gyűl és fölfakad,
vérző gubanc a szűk tető alatt!

Mi engem ölt, a forró gyötrelem,
most végig ömlik rajtad, mint a genny,
sötét leszel, behorpadt néma seb,
akár az éj, s az arcom odalent.

Így kellene. De nem lesz semmi sem.
A poklokban is meglazult hitem.
Vigasztalást a játék sem szerez,
az éjszakának legmélyebbje ez.

Hogy átkozódtam? Vedd, minek veszed.
Nem érdekelsz, nem is szerettelek.
Aludj nyugodtan, igyál és egyél,
s ha értenéd is átkaim, - ne félj.

 
grisenyka

2016.12.23 11:21  | | 720032.

Szabó T. Anna

Ha a csend, ha a fény, ha a jég, ha a dér.
Ha a láng, ha az ég. Ha a tér hazatér.
Ha a hang, ha beszéd. Ha lehet, ha szabad.
Ha a szó, ha a kép. Ha vigyáz. Ha csak ad.

Ha a tűz eleven: visz a nagy havon át.
Ha a csend az erő. Ha megért, aki lát.
Ha figyel. Ha elér. Ha az ott ma az itt.
Ha örök: örökít. És ez élni segít.

 
hata

hata (719994) |2016.12.21 17:00  | | 719995.

Valami félresikeredett
Egyik kedvenc zeneszerzőm kísérőzenéjével
Ady: Karácsony

 
hata

kuliver (719992) |2016.12.21 16:52  | | 719994.

Egyik kedvenc zeneszerzőm kísérőzenéjével
Ady: Karácsony

 
kuliver

2016.12.21 15:44  | | 719992.

Ady Endre: Karácsony - Harang csendül...

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.


 
kuliver

grisenyka (719988) |2016.12.21 15:40  | | 719991.

Ez neked tetszik?

 
hata

2016.12.21 15:29  | | 719990.

,,,,,,,,,,,mutasd a tenyered,
kéne végre egy világos üzenet,
hadd lássam, hogy miben hiszel -
ha már egyszer mindent viszel....

 
grisenyka

2016.12.21 15:12  | | 719988.

Görgey Gábor: Simeon

Öreg.
Fehéren porlik, mint az út.
Napjai: végtelen
vedlése az időnek.
Ez már csak a leépülés
a hústalan rögeszme-vázra.
Ember, aki már nem történik: emberásvány.

Ennyire csillapíthatatlan
halálvágytól meghalni nem lehet.
Itt van. Még é1. Szörnyű jelenlét,
melynek közelségétől senkinek
sincs kedve élni.
A szájakban megromlik minden étel.
És csigaként
behúzódnak a nemiszervek.

Mégis. Kivárta. Látta.
Megszületett.
Csak ránézett és tudta: Ő az!
Felizzottak velőtlen csontjai.
Az évszázados mohával benőtt száj
megnyílt és himnuszt motyogott.

Most már szeretett volna élni.
Még mit nem, szólt az úr.

 
padat

2016.11.01 19:24  | | 719025.

Bella István: A hiány hét napja

Ma még tegnap van, ma még itt vagy,
holnap ma lesz, még el se mentél,
harmadnap: mért ment el, ha itt hagy,
a negyedik nap eleven tél,
az ötödik késekben ázik,
a hatodik jég, de mintha égne,
hetedik: hiányzik, hiányzik, hiányzik.

És: itt van, itt van! Földön. Égen.

 
onix

2016.11.01 07:24  | | 719018.

Köszönöm, csodálatos!

 
grisenyka

2016.10.30 16:05  | | 719017.

Juhász Gyula: Szerelem?

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

 
grisenyka

padat (718517) |2016.09.30 21:49  | | 718518.


 
padat

grisenyka (718515) |2016.09.30 21:18  | | 718517.

Imádom Kosztolányi Dezsőt.

 
grisenyka

2016.09.30 20:40  | | 718515.

Kosztolányi Dezső: Kedves

Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,
álarcodat magadra szoritod,
s nem tudja senki, hogy voltál titok,
hogy voltál nékem ismeretlen oltár.
Úgy mégysz el innen csöndbe, lopakodva,
élő titok egy még nagyobb titokba.
Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz,
napos, ártatlan, fáradt, graciőz,
kis fákkal és kis bárányfellegekkel
és végtelen és bús, akár a tenger,
és megkuszálja hullámos hajad,
szemed alá rak szarkalábakat.
S egy délután, ha ülsz az ablakodnál,
ijedve kérded: micsoda zenél?
És este búgni, bőgni fog a kályha
és künn az utcán fújni fog a szél.
Te sírva szólitod a Véghetetlent,
s felelni fog a föld és a göröngy.
Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng,
és összetörsz, mint gyönge-gyönge gyöngy.

 
grisenyka

2016.09.27 09:30  | | 718475.

Pilinszky János: Trapéz és korlát

Sötéten hátat forditasz,
kisikló homlokodra
a csillagöves éjszakát
kezem hiába fonja.
Nyakad köré ezüst pihék
szelíd pilléi gyűlnek,
bizalmasan belém tapadsz,
nevetsz, - vadúl megütlek!

Sugárzó párkányon futunk,
elgáncsolom a lábad,
fölugrasz és szemembe kapsz,
sebezhetetlen állat!
Elszűkül arcod, hátra buksz,
vadul zuhanni kezdesz,
az éjszaka trapézain
röpűlsz tovább, emelkedsz

a rebbenő való fölé!
Kegyetlen, néma torna,
mégcsak nem is kiálthatok,
követlek szívdobogva,
merészen ellököm magam,
megkaplak és ledoblak,
elterülünk hálóiban
a rengő csillagoknak!

Most kényszerítlek, válaszolj,
mióta tart e hajsza?
Megalvadt szememben az éj.
Ki kezdte és akarta?
Mi lesz velem, s mi lesz veled?
Vigasztalan szeretlek!
Ülünk az ég korlátain,
mint elitélt fegyencek.

 
grisenyka

2016.08.11 21:36  | | 717618.

Ady Endre: A muszáj Herkules

Dőltömre Tökmag Jankók lesnek:
Úgy szeretnék gyáván kihúnyni
S meg kell maradnom Herkulesnek.

Milyen hígfejüek a törpék:
Hagynának egy kicsit magamra,
Krisztusuccse, magam megtörnék.

De nyelvelnek, zsibongnak, űznek
S nekihajtanak önvesztükre
Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.

Szeretném már magam utálni,
De, istenem, ők is utálnak:
Nem szabad, nem lehet megállni.

Szeretnék fájdalom-esetten
Bujdosni, szökni, sírni, fájni.
De hogy ez a csürhe nevessen?

Szegény, muszáj Herkules, állom,
Győzöm a harcot bús haraggal
S késik az álmom s a halálom.

Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi,
Jó lesz egy kis hódolás és csönd:
Így nem fogok sohse meghalni.

 
grisenyka

2016.06.28 10:25  | | 716353.


Dsida Jenő
Nyáresti áhitat

Lépkedj vigyázva, kedves!
Míg mély varázsa tart
e percnek, ülj le mellém.
A csöndet ne zavard.
Az Úr mennydörög olykor,
máskor a suhogó
tölgyek holdfénybe rezgő
szavával suttogó,
máskor csókokba csattan
termő parancsa, majd
költők szájával szólal,
mikor a rím kihajt.
Most, hogy ily enyhületben,
mivel sem küzködőn
ülök a tiszta csendben,
a tiszta küszöbön:
egy kis tücsköt választott
s e cirpelésen át
beszél. Figyelj, figyelj csak!
Én értem a szavát.

 
grisenyka

2016.06.28 09:54  | | 716351.

Jónás Tamás
őszi sóhaj

nagyanyu kertjében az egres
még egy olyan bokor már nem lesz
még egy olyan tél mint akkor
sinkóztunk az árok parton
még egy olyan kutya mint péntek
hová lettek a gimnazista évek
kínzó kék szem fehér bőr sem
még együtt égtem minden ősszel
hónapokat vártam egy levélre
már nem leszek soha többet én se
és itt van szédít barnasága
lélegzünk-e még szájból szájba
abba a barna ferde kútba
belenézhetek-e még újra
lófráhatok-e még utána
bolond szeretők játszóudvarába
felsír-e még újra egy száj
kit már a hasban is imádtál
és összefutnak-e még az évek
a szívben mazsolás remények

 
grisenyka

2016.06.28 09:51  | | 716350.

Jónás Tamás: Weöres balról, költőnek tisztelegj!

1.Zselickislaki kis ház

Szőke fa rázza le sok levelét.
Fölfele hullanak, úsznak.
Álmosan int le a Földre az ég.
Jönne az éjszaka. Túl nagy.
Vérzik a fűre a fecske szeme.
Labda szuszog puha ágyon.
Kóbor az álom, nincs, ki vigye.
Hallgat az erdei kánon.
Udvari köd szuszog, ég a garázs.
Dörmög a Mazda a csöndre.
Tescós szatyrokat őriz a ház.
Elfáradt, ki-bedőlne.

 
grisenyka

borka19 (716301) |2016.06.28 09:51  | | 716349.


 
borka19

2016.06.27 21:49  | | 716323.

Bocsánat, elírtam. Vasadi Péter most 90 éves.

 
borka19

2016.06.27 10:17  | | 716301.

Éppen most olvasom az Új Forrás júniusi számában, ahol a 80 éves Vasadi Pétert méltatják, hogy van egy egysoros verse A szabadságról:
Ha értenék, nem irtanák

 
grisenyka

2016.06.27 09:19  | | 716299.

Kosztolányi Dezső: Mély éjeken

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép,
Hogy sistereg fehéren künn a hó.
Így rohanok egy pirinyó vasúton,
S ringat tovább egy pirinyó hajó.

Festéktócsádon, a lilán, a zöldön,
Csavargó én, dalolva utazom.
Járok japán, olasz és muszka földön
Síró vízen és sívó szárazon.

Távolságok és sínek gombolyagja,
Ölembe gombolyul a messzeség.
Hipp, itt a vízen, hopp, most ott a földön,
Hipp-hopp valóra válnak a mesék.

Megszínesül a lázamtól a karton,
Zászlók feszülnek ki a sárga parton,
Az óceánon vezetem a tollam,
Azt mondom csendben: itten nyugalom van,

Sápadva mondom, hol kékebb a festék:
Itt viharoktól vemhesek az esték
És tollammal, ha nem lát senki, senki,
A festett vizből hinárt emelek ki.

A villanyunk - Aequator napja - lángol,
A kis vasút is mintha zengene
A mély s a messze egy ütemre lüktet
És zúgni kezd a térkép tengere.

 
grisenyka

2016.06.26 21:02  | | 716281.

Babits Mihály: Magamról
I. Nel mezzo...

No s megvagyok már. Lettem ami lettem,
sötét bár s néha könnyekig hasonlott:
hiába! csöpp szőllőszemnek születtem,
mely a nagy naptól édesedve romlott.

Hány rossz madár vas-csőre vítt felettem,
szememet tépve, (e parányi gyomrot,
amelybe annyi fényt mohón föl-ettem),
míg vére könnyé édesedve omlott.

Rossz végzet tölté fürtömet tömötté,
mert szomszéd szemek szögletes-zömökké
nyomtak, ki szépnek, szabadnak születtem,

s nemes-rohadni napmagányt szerettem. -
No s megvagyok már. Lettem ami lettem.
Az Isten sem változtat rajta többé.

 
Lapozás:  
2/33


Felhasználónév:

Jelszó:

Jelszóemlékeztető



Friss feladványok:
 Számsor 41.
 Betűk 2.
 Kapcsolat 2.
 Melegedjünk össze
 Ödönke sétálgat
 Első találkozás
 Google-hírességek

Hirdetés

© 2017 DigitalAge

impresszum  ::  médiaajánlat  ::  segítség  ::  ajánló  ::  kezdőlapnak  ::  kedvencekhez   RSS