ROVATOK

FELADVÁNYOK

BETŰTÉSZTA

ASSZOGRAMMA

JÁTÉKOK

KVÍZJÁTÉK

FÓRUM

REGISZTRÁCIÓ

A mai nap képe

nap képe

Küldj be te is képet!
Képeslapküldés

Keresés az oldalon:

Friss fórum:
Jelszófejtés (2055)
Vicces szövegek (3487)
Heti kvíz (26)
Szívből szóló versek (982)
Gratulációk (eredmények) (4351)
Feladványok (14127)
Kvízverseny (6051)
Találkozó (6654)
Tőlem Nektek (10904)
Magyar NB 1 (157)
csak úgy.. (3520)
Fárasztónak nedves partján (1263)
A hét kérdése (1000)
Humordalom (238)
Ki mondta? (168)

 > Még több fórum

A hét kérdése:

Jelentkezz be a heti kérdéshez!

 > régebbi kérdések
 > kérdés beküldés

Legolvasottabbak:
IQ teszt
Egy angliai egyetem kutatásai
Hipnózis
Varázsgömb
Agyscanner

DigitalAge >> Fórum >> Assistance

Szívből szóló versek

Sorrend:  
Időzóna:
Méret:

Hirdetés

Lapozás:  
2/33

hata

kuliver (719992) |2016.12.21 16:52  | | 719994.

Egyik kedvenc zeneszerzőm kísérőzenéjével
Ady: Karácsony

 
kuliver

2016.12.21 15:44  | | 719992.

Ady Endre: Karácsony - Harang csendül...

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.


 
kuliver

grisenyka (719988) |2016.12.21 15:40  | | 719991.

Ez neked tetszik?

 
hata

2016.12.21 15:29  | | 719990.

,,,,,,,,,,,mutasd a tenyered,
kéne végre egy világos üzenet,
hadd lássam, hogy miben hiszel -
ha már egyszer mindent viszel....

 
grisenyka

2016.12.21 15:12  | | 719988.

Görgey Gábor: Simeon

Öreg.
Fehéren porlik, mint az út.
Napjai: végtelen
vedlése az időnek.
Ez már csak a leépülés
a hústalan rögeszme-vázra.
Ember, aki már nem történik: emberásvány.

Ennyire csillapíthatatlan
halálvágytól meghalni nem lehet.
Itt van. Még é1. Szörnyű jelenlét,
melynek közelségétől senkinek
sincs kedve élni.
A szájakban megromlik minden étel.
És csigaként
behúzódnak a nemiszervek.

Mégis. Kivárta. Látta.
Megszületett.
Csak ránézett és tudta: Ő az!
Felizzottak velőtlen csontjai.
Az évszázados mohával benőtt száj
megnyílt és himnuszt motyogott.

Most már szeretett volna élni.
Még mit nem, szólt az úr.

 
padat

2016.11.01 19:24  | | 719025.

Bella István: A hiány hét napja

Ma még tegnap van, ma még itt vagy,
holnap ma lesz, még el se mentél,
harmadnap: mért ment el, ha itt hagy,
a negyedik nap eleven tél,
az ötödik késekben ázik,
a hatodik jég, de mintha égne,
hetedik: hiányzik, hiányzik, hiányzik.

És: itt van, itt van! Földön. Égen.

 
onix

2016.11.01 07:24  | | 719018.

Köszönöm, csodálatos!

 
grisenyka

2016.10.30 16:05  | | 719017.

Juhász Gyula: Szerelem?

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

 
grisenyka

padat (718517) |2016.09.30 21:49  | | 718518.


 
padat

grisenyka (718515) |2016.09.30 21:18  | | 718517.

Imádom Kosztolányi Dezsőt.

 
grisenyka

2016.09.30 20:40  | | 718515.

Kosztolányi Dezső: Kedves

Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,
álarcodat magadra szoritod,
s nem tudja senki, hogy voltál titok,
hogy voltál nékem ismeretlen oltár.
Úgy mégysz el innen csöndbe, lopakodva,
élő titok egy még nagyobb titokba.
Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz,
napos, ártatlan, fáradt, graciőz,
kis fákkal és kis bárányfellegekkel
és végtelen és bús, akár a tenger,
és megkuszálja hullámos hajad,
szemed alá rak szarkalábakat.
S egy délután, ha ülsz az ablakodnál,
ijedve kérded: micsoda zenél?
És este búgni, bőgni fog a kályha
és künn az utcán fújni fog a szél.
Te sírva szólitod a Véghetetlent,
s felelni fog a föld és a göröngy.
Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng,
és összetörsz, mint gyönge-gyönge gyöngy.

 
grisenyka

2016.09.27 09:30  | | 718475.

Pilinszky János: Trapéz és korlát

Sötéten hátat forditasz,
kisikló homlokodra
a csillagöves éjszakát
kezem hiába fonja.
Nyakad köré ezüst pihék
szelíd pilléi gyűlnek,
bizalmasan belém tapadsz,
nevetsz, - vadúl megütlek!

Sugárzó párkányon futunk,
elgáncsolom a lábad,
fölugrasz és szemembe kapsz,
sebezhetetlen állat!
Elszűkül arcod, hátra buksz,
vadul zuhanni kezdesz,
az éjszaka trapézain
röpűlsz tovább, emelkedsz

a rebbenő való fölé!
Kegyetlen, néma torna,
mégcsak nem is kiálthatok,
követlek szívdobogva,
merészen ellököm magam,
megkaplak és ledoblak,
elterülünk hálóiban
a rengő csillagoknak!

Most kényszerítlek, válaszolj,
mióta tart e hajsza?
Megalvadt szememben az éj.
Ki kezdte és akarta?
Mi lesz velem, s mi lesz veled?
Vigasztalan szeretlek!
Ülünk az ég korlátain,
mint elitélt fegyencek.

 
grisenyka

2016.08.11 21:36  | | 717618.

Ady Endre: A muszáj Herkules

Dőltömre Tökmag Jankók lesnek:
Úgy szeretnék gyáván kihúnyni
S meg kell maradnom Herkulesnek.

Milyen hígfejüek a törpék:
Hagynának egy kicsit magamra,
Krisztusuccse, magam megtörnék.

De nyelvelnek, zsibongnak, űznek
S nekihajtanak önvesztükre
Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.

Szeretném már magam utálni,
De, istenem, ők is utálnak:
Nem szabad, nem lehet megállni.

Szeretnék fájdalom-esetten
Bujdosni, szökni, sírni, fájni.
De hogy ez a csürhe nevessen?

Szegény, muszáj Herkules, állom,
Győzöm a harcot bús haraggal
S késik az álmom s a halálom.

Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi,
Jó lesz egy kis hódolás és csönd:
Így nem fogok sohse meghalni.

 
grisenyka

2016.06.28 10:25  | | 716353.


Dsida Jenő
Nyáresti áhitat

Lépkedj vigyázva, kedves!
Míg mély varázsa tart
e percnek, ülj le mellém.
A csöndet ne zavard.
Az Úr mennydörög olykor,
máskor a suhogó
tölgyek holdfénybe rezgő
szavával suttogó,
máskor csókokba csattan
termő parancsa, majd
költők szájával szólal,
mikor a rím kihajt.
Most, hogy ily enyhületben,
mivel sem küzködőn
ülök a tiszta csendben,
a tiszta küszöbön:
egy kis tücsköt választott
s e cirpelésen át
beszél. Figyelj, figyelj csak!
Én értem a szavát.

 
grisenyka

2016.06.28 09:54  | | 716351.

Jónás Tamás
őszi sóhaj

nagyanyu kertjében az egres
még egy olyan bokor már nem lesz
még egy olyan tél mint akkor
sinkóztunk az árok parton
még egy olyan kutya mint péntek
hová lettek a gimnazista évek
kínzó kék szem fehér bőr sem
még együtt égtem minden ősszel
hónapokat vártam egy levélre
már nem leszek soha többet én se
és itt van szédít barnasága
lélegzünk-e még szájból szájba
abba a barna ferde kútba
belenézhetek-e még újra
lófráhatok-e még utána
bolond szeretők játszóudvarába
felsír-e még újra egy száj
kit már a hasban is imádtál
és összefutnak-e még az évek
a szívben mazsolás remények

 
grisenyka

2016.06.28 09:51  | | 716350.

Jónás Tamás: Weöres balról, költőnek tisztelegj!

1.Zselickislaki kis ház

Szőke fa rázza le sok levelét.
Fölfele hullanak, úsznak.
Álmosan int le a Földre az ég.
Jönne az éjszaka. Túl nagy.
Vérzik a fűre a fecske szeme.
Labda szuszog puha ágyon.
Kóbor az álom, nincs, ki vigye.
Hallgat az erdei kánon.
Udvari köd szuszog, ég a garázs.
Dörmög a Mazda a csöndre.
Tescós szatyrokat őriz a ház.
Elfáradt, ki-bedőlne.

 
grisenyka

borka19 (716301) |2016.06.28 09:51  | | 716349.


 
borka19

2016.06.27 21:49  | | 716323.

Bocsánat, elírtam. Vasadi Péter most 90 éves.

 
borka19

2016.06.27 10:17  | | 716301.

Éppen most olvasom az Új Forrás júniusi számában, ahol a 80 éves Vasadi Pétert méltatják, hogy van egy egysoros verse A szabadságról:
Ha értenék, nem irtanák

 
grisenyka

2016.06.27 09:19  | | 716299.

Kosztolányi Dezső: Mély éjeken

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép,
Hogy sistereg fehéren künn a hó.
Így rohanok egy pirinyó vasúton,
S ringat tovább egy pirinyó hajó.

Festéktócsádon, a lilán, a zöldön,
Csavargó én, dalolva utazom.
Járok japán, olasz és muszka földön
Síró vízen és sívó szárazon.

Távolságok és sínek gombolyagja,
Ölembe gombolyul a messzeség.
Hipp, itt a vízen, hopp, most ott a földön,
Hipp-hopp valóra válnak a mesék.

Megszínesül a lázamtól a karton,
Zászlók feszülnek ki a sárga parton,
Az óceánon vezetem a tollam,
Azt mondom csendben: itten nyugalom van,

Sápadva mondom, hol kékebb a festék:
Itt viharoktól vemhesek az esték
És tollammal, ha nem lát senki, senki,
A festett vizből hinárt emelek ki.

A villanyunk - Aequator napja - lángol,
A kis vasút is mintha zengene
A mély s a messze egy ütemre lüktet
És zúgni kezd a térkép tengere.

 
grisenyka

2016.06.26 21:02  | | 716281.

Babits Mihály: Magamról
I. Nel mezzo...

No s megvagyok már. Lettem ami lettem,
sötét bár s néha könnyekig hasonlott:
hiába! csöpp szőllőszemnek születtem,
mely a nagy naptól édesedve romlott.

Hány rossz madár vas-csőre vítt felettem,
szememet tépve, (e parányi gyomrot,
amelybe annyi fényt mohón föl-ettem),
míg vére könnyé édesedve omlott.

Rossz végzet tölté fürtömet tömötté,
mert szomszéd szemek szögletes-zömökké
nyomtak, ki szépnek, szabadnak születtem,

s nemes-rohadni napmagányt szerettem. -
No s megvagyok már. Lettem ami lettem.
Az Isten sem változtat rajta többé.

 
grisenyka

2016.06.03 02:04  | | 715436.

Fodor Ákos: MEGÁTALKODOTTSÁG
Nem adom vissza:
szemhéjam mögött őrzöm
Legszebb Képedet.


 
hata

grisenyka (714559) |2016.05.05 13:12  | | 714563.

Ő indította el a Verslavinát.
A napokban volt egy érdekes beszélgetés anyósával Dragomán mamával a Klaszzikrádióban (92,1 MHz) az irodalom tanításáról.

SZABÓ T. ANNA: LACKFI JÁNOS 40. SZÜLETÉSNAPJÁRA

A férfi, ha negyven, még győzi erővel,
a férfi, ha negyven, a csúcsra kiáll,
a férfi, ha negyven, még jól bír a nővel,
még fess, ha nem alszik, és friss, ha piál.

A férfi, ha negyven, még állja a harcot,
és tiszta az inge, a homloka fény,
és ránca a sármja, ha nézik az arcot,
és lámpa van hű szive legközepén.

A férfi, ha negyven, az élete rendben,
még nem tökörészik, és nem kapuzár,
nem bízik a földi s az isteni kegyben,
mert veszt, aki áll és veszt, aki vár.

A férfi, ha negyven, már tudja a pályát,
és futja az útját, és hajtja magát,
s csak módjával szidja a más anyukáját,
ha úgy kezelik, mint az automatát.

A férfi, ha negyven, már önmaga szobra,
de érzi, ha vicces a szónoki póz,
és tudja, amit tud, s nem veri dobra,
a semmiben, csendben ringva hajóz.

A férfi, ha negyven, az élete játék,
és tétje a hit meg a hír meg a név,
de tiszta a sor, amig tiszta a szándék,
a férfi, ha negyven, még fűti a hév.

Lackfi válasza:

LACKFI JÁNOS: A NŐCI, HA NEGYVEN…

A nőci, ha negyven, még gondos a sminkje,
a nőci, ha negyven, aligha riszál,
a nőci, ha negyven, már taxikat int le,
és áll körülötte az éjjeli bál.

A nőci, ha negyven, a ráncai szépek,
és lányos a lába, hisz fitneszezik,
ügyel vonalak, szinek egyvelegére,
és ötletes öltözetek övezik.

A nőci, ha negyven, még beste a teste,
a lánya kamasz, vele harcol erőst,
még könnyeden ébred, elalszik az este,
s útjára bocsátja a reggeli hőst.

A nőci, ha negyven, beszéde a pajzsa,
és rendezi vígan a környezetét,
már bomlik előtte jövő kusza rajza,
s múltjáról is egyre kitisztul a kép.

A nőci, ha negyven, biztos hely az űrben,
vevő a humorra, de el nem alél,
bár vágyai vannak, nem vágyik el innen,
nem húzza a csőbe a szoknyapecér.

A nőci, ha negyven, savanyíthat uborkát,
hümmögve idézed a gondolatát,
és összedob este egy isteni tortát,
és rendezi újra zilált csapatát.

A nőci, ha negyven, már támasz a bajban,
körötte pörögnek a lét körei,
és úgy megy az utcán, mint penge a vajban,
s nem bánja, ha medve, ki átöleli.

És elindult a lavina.

Hogy múlik az idő, ez is már öt éve volt. Lackfi egy napon született Ani lányunkkal 1971 május 18-án.

 
grisenyka

2016.05.05 10:18  | | 714559.

SZABÓ T. ANNA: DILIDAL

Pikli Natáliának

Tudjátok, velem ki kompatibilis?
Pont, aki flúgos és pont, aki dilis!

Akinek nincs egy kis izgalmas agyláza,
az nálam biztosan nem rúghat labdába.

Jön a sok prominens eminens pléhpofa,
üsse kő, ha jut is, marad is létjoga,

de nekem jó lenni flúgosnak, hangyásnak.
Ha szeretsz, a fölényt kinevesd, hagyd másnak!

Azt mondom, mindennap kell egy kis kattantság,
hidd el, a nevetés létszükség mostanság.

Ma kevély a kedély, furtonfurt diktálnak,
terelik, megy a nép, ezerrel, mint állat,

terelődsz, furakodsz, marakodsz, fenekedsz,
fenyegetsz, tülekedsz, veszekedsz, epekedsz…

De komoly, de sötét, igaz-e, az egész?
Mi vagy ők, csak a rész, ugye kész? Beleférsz?

Ki van kint? Aki csak fütyörész? Kit a gond
sohasem nehezít? Na ki az? A bolond.

 
grisenyka

2016.05.05 10:15  | | 714558.

EGY SZÉP VERS MÁRA - CSAK MERT NEKEM TETSZIK

KISS JUDIT ÁGNES: UV

Megbuktam, Uram, mint már annyiszor,
és jogos volt, te sosem szadizol,
csak kérdezel, s én nem tudom a választ,
mert lusta voltam tanulni, és fáraszt
a sok olvasás, a korai kelés,
a gondolkodás, a jegyzetelés.

Megbuktam, Uram, amit tanítottál
tíz hónapig, egy árva szót sem értek,
hiábavaló volt az összes órád,
a legkönnyebb szabályok ellen vétek.

Látom rajtad, hogy csalódott vagy,
ahogy azt is, hogy bíztál bennem,
és jobban fáj, hogy nem teszed már,
mint az a szó az indexemben,
hogy elégtelen voltam hozzád,
és elégtelen annyi máshoz,
a kitárt szárnyú repüléshez,
a sebzéshez, a gyógyuláshoz,
nem ismertem fel a hamis szót,
sem a szívből kiszökkenő vért,
futom tovább köreimet
örök évfolyamismétlőként.

Matrózblúzban, lehajtott fejjel
megyek az utcán, szinte sírva,
mit bánom, hogyha megbámulnak,
látják rajtam, ma volt a vizsga,

csak alakítom, átfogalmazom
azt az egy mondatot, mit neked mondok:
ha még nincsen túl késő hozzá,
Uram, adj még egy időpontot!

 
grisenyka

2016.05.05 09:30  | | 714554.

Gál Sándor: Szülőföld


betakar szelíden
sietség nélkül
indul vizeivel
új éggé kékül

kiteríti magát
látásra elém
menyasszony szépségét
nézi a legény

virágzik és terem
napját növeszti
ékes éjszakában
magát veszejti

könny és nevetés közt
árad az idő
jussom fejfasorként
nyomomban kinő

messzeségek árnyán
ezer év magány
szellő kél a folyón
csillag sugarán

s indul vizeivel
mélységgé békül
betakar szelíden
sietség nélkül

 
grisenyka

2016.05.04 22:16  | | 714547.

Borbély Szilárd: Ámor kicsi halála

Amikor a szerelemnek vége,
egy ezred fokkal hidegebb
lesz a test. Visszafordíthatatlan
folyamatok indulnak el benne.

Az agyban apró elváltozások.
Néhány idegsejt elhallgat,
és a rábízott emlékeket nem
továbbítja. Egyéb semmi.

Ami könnyű volt, most süllyedni
kezd. Fehérebb és hidegebb a bőr,
és akár a márványon, erek futnak

rajta át. Az idegrendszer egymást
metsző szövedékében észrevétlen
marad egy repedés a lélek után.

 
grisenyka

2016.05.02 16:14  | | 714443.

Kántor Péter: Jelentéstétel

Igen, Uram. Nem, Uram. Igen, Uram.
Tanultam. Tanultam valamicskét.
Nem, nem eleget, nem annyit.
Mindenkitől, mindenből, igen, Uram.
Nem ér fülig a szájam, nem, Uram.
Igen, az ellenségeimtől is, sokat.
Amikor megpróbáltak beledöngölni az agyagba.
Amikor sárban hempergettek.
Nem, nem hagytam el magam, Uram.
Ne legyen könnyű nekik, Uram.
Igen, kerestem mindenemmel.
Valami kis fényforrást, Uram.
Nem, nem volt könnyű, Uram.
Igen, segítettek, volt olyan.
Volt, hogy én is segítettem, igen.
Persze hogy hibáztam, nem egyszer.
Nem, nem lehet visszacsinálni.
Igen, volt, amikor beláttam.
Nem lehet mindig nekem igazam, Uram.
Igen, Uram, lehet, hogy megéri.
Nem, Uram, nincs rá garancia.
Igen, próbálom. Próbálkozom.
Nem, semmiképpen se, soha.
Igen, Uram. Nem, Uram. Igen, Uram.

 
grisenyka

2016.04.13 07:29  | | 713747.

Szabó T. Anna: Plasztika

Úgy sajog ez a vad tavasz,
mint a letépett ragtapasz
helyén a bőr,
pedig beforrt a tél sebe:
már burjánzik a fény fele
a nyers gyönyör.

Csak bizsereg, eltűnt a seb,
egyre teltebb és fényesebb
a test, új testet ölt,
eső csorog a könny helyett,
és örökléttel hiteget
a vak sebész, a föld.


 
kuliver

(713664) |2016.04.10 15:31  | | 713665.

Akkor iderakom még egyszer, hogy könnyebb legyen összehasonlítani:

Faludy György



Óda a magyar nyelvhez

Kéri Pálnak

Most, hogy szobámban ér az est setétje,
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje,
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod tatár emléke már ködös,
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod zsong minden idegemben
itt, idegenben.

Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
kínok közt, gondjaimtól részegen,
örökzöld földem és egész egem,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.
Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: –
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
sem haditörvény.

Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak,
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.

Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek,
ahol a fák, mint holt igék, kiégtek.
Ős szók: a szemhatárról századok
ködéből még derengő nádasok,
gyepüs vápákon elhullt katonák,
s ti bíbicek, bölények, battonyák,
miket vadásztak vén csillyehajókról
lápos aszókon.

Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,
mély hangok: alkony violasötétje,
káromlások veszejtő vadona,
mondatszerkesztés pogány pagonya,
kötőszók: sok-sok illanó fodor,
s hangsúly, te vidám, hangsúly, te komor,
lelkünk dolmánya, szőtteses, világszép
s búzavirágkék.

Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya,
karók, keresztek és bitófák árnya,
s melléknevek, gazdag virágbarázdák,
busák, buják, burjánzók és garázdák,
melyik vidám faeke nyomtatott?
S ti mellérendelt, kurta mondatok
mint paprika, ha füzére vereslőn
lóg az ereszről.

Ragok: szegények szurtos csecsemői,
kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni,
és E-betűk serege: fekete
mezőn zsellérek koldus menete,
s ti kongó-bongó helyhatározók,
kukoricásban jó irányt hozók,
ban-ben-bim-bam: toronyból messze hangzó
könnyű harangszó.

Jelentőmód. Az aszály mindörökre
ráült a szürke, megrepedt rögökre.
Magánhangzó-illeszkedés! Kaján
törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán?
Mi vagy? Fülledt ötödfél százada
robotba tört paraszt alázata,
vagy összhang, mely jövendő, szebb utakra
messze mutatna?

És főnevek, ti szikárak és szépek,
ti birtokos ragokkal úri népek,
országvesztők, elmozdíthatlanok,
s ti elsikkadt, felőrölt alanyok,
megölt vagy messze bujdosó fiak,
Hajnóczyk, Dózsák meg Rákócziak –
ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal
és a hazánkkal?

Parasztok nyelve, nem urak latinja,
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva –
s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani?
Te vagy jelenünk és a hajdani
arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő.

Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta óbora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó.

(Páris, 1940)

 
Lapozás:  
2/33


Felhasználónév:

Jelszó:

Jelszóemlékeztető



Friss feladványok:
 Könnyű, mint az ABC 2.
 A jobb rosszabb
 Egyenletek 3.
 Szójáték 23.
 Könnyű, mint a torpedó
 Számjegyek 2.
 Alliterálva

Hirdetés

© 2017 DigitalAge

impresszum  ::  médiaajánlat  ::  segítség  ::  ajánló  ::  kezdőlapnak  ::  kedvencekhez   RSS