| 
		
		 |  
		
		| 
		
		 |  
		
		| 
		
		 |  
		
		
		| 
		
		 |  
		
		| 
		
		 |  
		
		| 
		
		 |  
		
		| 
		
		 |  
		
		| 
		
		 |  
		
		
		| 
		 |  
		
		
		| 
		 
			
			 
			
		 |  
		
		
        
		| 
		 |  
        
        
		| 
		 
			
			 
			
		 |  
		
		
		| 
		 |  
		
		
		
		| 
		 Friss fórum: 
			 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
		  
		
		  |  
		
		
		| 
		 |  
		
		
		| 
		 A hét kérdése: 
		 Jelentkezz be a heti kérdéshez! 
  
		  
 
	 |  
		
		
		| 
		 |  
		
		
		| 
		 Legolvasottabbak: 
			 
 
 
 
 
		  |  
		
		 
		
	 | 
	
	
	
		
		
|   | 
Sakkautomata története | 
  | 
 
|   | 
  | 
2004.04.06.  Erika    | 
  | 
 
    |  Pázmándi Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. – Bécs, 1804.) a technika szinte valamennyi területén alkotott, találmányai még ma is érdekesek tanulmányozásra. Mária Terézia udvari mérnökének, Kempelen Farkasnak az alkotásait a műveltebb emberek is tátott szájjal bámulták, s igaz, egyesek turpisságra gyanakodtak, általában melléfogtak a vélt leleplezéssel.
 
  |  | 
 
 | 
 Hirdetés 
  
 |  | 
 
 | 
  Így volt ez a két legfőbb találmányával, a beszélő- és a sakkozógéppel is. Az utóbbi, amelyet 1769-ben talált fel, egy töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert, de ezt sohasem tudták rábizonyítani. Sőt, mindig meg tudta nyugtatni a gyanakvókat, mikor segédje büszkén nyitogatta ki az automata ajtajait, s azok mögött csak fogaskerekek látszottak. Azonban azt, hogy fortély is van a dologban sosem titkolta. Csakugyan volt ott egy ember, de ez lényegtelen. A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a bábot mozgató láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. Maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell, anélkül, hogy levernénk a többi bábút. Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok előállításában. 
  
 Kempelen a beszélőgéppel akart a tudományba bevonulni, míg a sakkozógép csupán egy játékos kitérőnek szánta, melyet valójában Mária Terézia szórakoztatására épített. Mégis a sakkautomata tette őt híressé. A török báb kora leghíresebb gépezete volt, beutazta vele egész Európát, és mindenhol bámulatba ejtette az embereket. A kis török játszott Napóleonnal, Nagy Frigyessel, II. Katalin cárnővel. Napóleon egyszer szabálytalanul lépett a táblán. Az automata először újra a helyükre tette a figurákat, majd a császár második hasonló kísérlete után lesöpörte a táblát, ami felettébb imponált Napóleonnak. 
  
Kempelen Farkas sakkautomájának titkát 1804-ig nem leplezte le senki. A negyvenes évek elején a korszerű technikával eljött az ipari forradalom, s az automata vásári látványosság lett, 
végül 1854-ben egy múzeumi tűz áldozatává vált, elégett. 
  
A sakk művészete, tudomány és sport egyszerre. A sakkozók világába betört  az elektronika a sakkszámítógép és a sakkozógép formájában. Több évtizedes kísérletezés során korunk Kempelen Farkasai ma már nagymestererejű sakkprogramokat szerkesztenek. |    | 
 
 
 
  |  
 
   Kapcsolódó cikkek
  | 
 |  
   
 
  |   
		
	 | 
	
	
	
		
		
		
	 |