ROVATOK

FELADVÁNYOK

BETŰTÉSZTA

ASSZOGRAMMA

JÁTÉKOK

KVÍZJÁTÉK

FÓRUM

REGISZTRÁCIÓ

A mai nap képe

nap képe

Küldj be te is képet!
Képeslapküldés

Keresés az oldalon:

Friss fórum:
Játékok (1299)
Feladványok (17478)
Ki mondta? (258)
asszogramma (1872)
Hónap feladványa (695)
A hét kérdése (2030)
Tőlem Nektek (12422)
Nyomasevics Bobacsek (1202)
Betűtészta (3050)
Szívből szóló versek (1166)
Elnökválasztás (6)
Érdekes, vicces, jó honlapok (857)
Jellemezd Magyarország helyzetét egy filmcímmel! (15)
Ezek is mi vagyunk (472)
Vicces szövegek (4053)

 > Még több fórum

A hét kérdése:

Jelentkezz be a heti kérdéshez!

 > régebbi kérdések
 > kérdés beküldés

Legolvasottabbak:
IQ teszt
Egy angliai egyetem kutatásai
Varázsgömb
Hipnózis
Agyscanner

 

Sakkautomata története

 
    2004.04.06.  Erika     
Pázmándi Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. – Bécs, 1804.) a technika szinte valamennyi területén alkotott, találmányai még ma is érdekesek tanulmányozásra. Mária Terézia udvari mérnökének, Kempelen Farkasnak az alkotásait a műveltebb emberek is tátott szájjal bámulták, s igaz, egyesek turpisságra gyanakodtak, általában melléfogtak a vélt leleplezéssel.

Hirdetés




Így volt ez a két legfőbb találmányával, a beszélő- és a sakkozógéppel is. Az utóbbi, amelyet 1769-ben talált fel, egy töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert, de ezt sohasem tudták rábizonyítani. Sőt, mindig meg tudta nyugtatni a gyanakvókat, mikor segédje büszkén nyitogatta ki az automata ajtajait, s azok mögött csak fogaskerekek látszottak. Azonban azt, hogy fortély is van a dologban sosem titkolta. Csakugyan volt ott egy ember, de ez lényegtelen. A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a bábot mozgató láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. Maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell, anélkül, hogy levernénk a többi bábút. Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok előállításában.

Kempelen a beszélőgéppel akart a tudományba bevonulni, míg a sakkozógép csupán egy játékos kitérőnek szánta, melyet valójában Mária Terézia szórakoztatására épített. Mégis a sakkautomata tette őt híressé. A török báb kora leghíresebb gépezete volt, beutazta vele egész Európát, és mindenhol bámulatba ejtette az embereket. A kis török játszott Napóleonnal, Nagy Frigyessel, II. Katalin cárnővel. Napóleon egyszer szabálytalanul lépett a táblán. Az automata először újra a helyükre tette a figurákat, majd a császár második hasonló kísérlete után lesöpörte a táblát, ami felettébb imponált Napóleonnak.

Kempelen Farkas sakkautomájának titkát 1804-ig nem leplezte le senki. A negyvenes évek elején a korszerű technikával eljött az ipari forradalom, s az automata vásári látványosság lett, végül 1854-ben egy múzeumi tűz áldozatává vált, elégett.

A sakk művészete, tudomány és sport egyszerre. A sakkozók világába betört az elektronika a sakkszámítógép és a sakkozógép formájában. Több évtizedes kísérletezés során korunk Kempelen Farkasai ma már nagymestererejű sakkprogramokat szerkesztenek.


  Kapcsolódó cikkek



Felhasználónév:

Jelszó:

Jelszóemlékeztető



Friss feladványok:
 Periódusos szavak - kicsit másképp 2.
 Csak a kezeMet figyeld!
 Szakmai anagramma 52.
 Szétválogatás 2. (korrigálva)
 Mi a nevem? (2.)
 Tekercs
 Meg egy Y

Hirdetés

© 2017 DigitalAge

impresszum  ::  médiaajánlat  ::  segítség  ::  ajánló  ::  kezdőlapnak  ::  kedvencekhez   RSS