|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
| |
Meztelen béke |
|
| |
|
2004.07.27. BlackWanderer |
|
|  Az ókorban minden rangosabb féri ember edzette a testét. Már az ókori Egyiptom fiatal arisztokratái is megtanultak birkózni, úszni, futni, lovagolni, kocsit hajtani és nyilazni.
Viszont az első valódi verseny a görögöknél alakult ki. Utalásokat olvashatunk már az Iliászban és az Odüsszeiában.
| |
|
Hirdetés
| |
|
 Az első olimpiát az i.e. 776. évben rendezték, és ezután minden negyedik évben újból összegyűltek, hogy összemérjék erejüket. Tudjuk, hogy több nagyobb polisz is tartott sportjátékokat (Püthia, Isthmos és Nemea), de egyik sem volt olyan mérvadó, szimbolikus, mint az olimpiai. És hogy miért? A választ a kialakulása körül kell keresnünk. A mondavilág több eredettörténetet is magáénak tud. A legnépszerűbb Héraklész (Herkules) - az egyik legnagyobb görög hős, aki később istenné vált - története. Héraklész Augeiasz király istállóit takarította az Olümpia völgyének tiszta vízével, de a király megtagadta bérének kifizetését, és ezért a király ellen háborút indított, és győzelem zsákmányból versenyjátékokat rendezett, ahol persze ő maga is indult. A másik történet Zeuszhoz köthető, aki az Olümposzt elhagyva Olümpiában mérkőzött meg a főisteni rangért apjával, Kronosszal, és győzelme feletti emlékállításért rendezte meg a sportversenyeket.
Valószínű, hogy 776 előtt is rendeztek játékokat, de csak ebben az évben fordult elő, hogy feljegyezték a győztes nevét, és úgymond intézményesítették a játékokat, olyannyira, hogy az olimpia alatt elrendelték az általános békét az egész Hellászban. Fegyveresen tilos volt megjelenni a versenyeken. Ez természetesen vonatkozott a nézőkre és a sportolókra egyaránt. Volt még egy érdekes kitétel: férjes asszonyok nem lehettek nézők sem. Ez azért volt, mert mind a Gümnasziomban, ahol gyakoroltak a férfiak, és mind magán a versenyen, meztelenül vettek részt.
Az első játékon még csak egyetlen versenyszám, a stadionfutás volt, később fokozatosan alakult ki egy egész kis csinos lista. I.e. 200-ra stadionfutás, hosszútáv futás, kettős futás, ökölvívás, lovak versenye, kocsi hajtás és a pentatlon, amely birkózásból és ökölvívásból állott. A gyerekeknek is ugyanezek voltak a sportágiak, de ők kevesebb lóval hajtották a kocsit (kettővel, és néggyel a felnőttek). A legnehezebbnek az öttusa számított, ami a stadionfutásból, diszkoszvetésből, távolugrásból, gerelyhajításból és a végén a birkózásból állott. A legizgalmasabb és legveszélyesebb természetesen az ökölvívás és a birkózás bizonyult a démosznak. Itt többször előfordultak halálesetek, de mindig vigyáztak a tisztességes mérkőzésre, direkt halált okozni nem lehetett. Olyat is feljegyeztek, hogy a szerencsétlenül járt halottat nyilvánították győztesnek az életben maradt legyőző ellenében.
A mérkőzéseknek nem volt előre megszabott idejük, egyszerűen addig tartott, amíg valaki nem győzött.
I.e. 5. századra hatalmas kulturális és szakrális központtá nőtte ki magát az Olümpia. A győzteseket hatalmas tisztelet övezte, és nem kis pénzjutalmat is kaptak. Természetesen csak görög férfiak vehettek részt a versenyeken, "barbárok" nem indulhattak. További kedvezményeket is kaptak a győztesek: mentesültek az adófizetés alól, az állam költségén élhettek, természetbeli és pénzbeli juttatásokat kaptak, és háborúban a király mellett harcolhattak, ha fogságba estek, azonnal el kellett őket engedni.
 A Peloponnészoszi háborúk alatt viszont szüneteltek a játékok, majd I.u.393-ban Nagy Theodosius császár beszüntette a játékokat. Legközelebb csak a 19. században 1889-ben merült fel az ötlet, hogy feltámasszák ezt a régi és dicsőséges hagyományt. 1894-ben Pierre de Coubertin francia bárónak sikerült megszerveznie a Nemzetközi Atlétikai Sporttársaságot. Majd 1896-ban megrendezték az első újkori olimpiát Athénban. | |
|
Kapcsolódó cikkek
|
|
|
|
|
